Nyelvtudományi Közlemények 32. kötet (1902)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - I. 39

42 MELICH JÁNOS. várat, melyet Pestnek neveznek, örökre átengedé» (FEJÉEPATAKY kiadása, 62. 1.; v. ö. még SALAMON F. Budapest tört. II. 86.). Hogy ez az adat hiteles lehet, s hogy Pest városának neve ezektől a bolgár izmaelitáktól származhatik, azt még egy közvetett érvvel akarom támogatni. Ez az érv a Duna folyó neve, a mely a szláv nyelvekben hol Dunaj, hol Dunav. Mind a két név igen régi (v. ö. VONDEÁK, Z oboru slavistiky, Őas. Cesk. Mus. 74 : 30, Müllenh. DAlt. II. 362.). JAGIC vette először észre, hogy a Codex Suprasliensis (1. részletesebben alább «Obolgár nyelvemlékek)) alatt) nyelvemléknek a hazája azért nem lehet Pannónia, mert benne a Dunának Dunav a neve (v. ö. Archív f. sl. Phil. I. 299—333, LESKIEN, Altbulg. Gr.3 225, 227.). Az összes szláv népek közül csakis a bolgárok hívják ma (DÜVEENOIS szót. JÍJÜRBT^, Jly-HaBCKn), hívták a középkorban (LAVEOV : Obzor, prilozenije 85: Ha ^HyHaB'B, na ,3/yHáBíj, Ha ^oyfíaBL) és a CYEILL és METHOD-féle nyelvemlékek keletkezése korában Dunav-n&k (v. ö. Sitzungsberichte [Bécs] 122:41, 50.) a Dunát. A Dunav alak előkerül meg a szerb-horv. nyelvben is (^yHaB. ^yiiaBO, VÜK szótára), de a rendes használatú a ^ynáj alak, a mely -j-s alak az összes többi szláv nyelvben a járatos. Feltűnő már most, hogy ha Pest a Duna mellett lakó hon foglaláskori bolgárok maradványa, ha régi szláv jövevényszavaink java része a Duna-Tisza közén lakó bolgároktól való, miért nem vettük át a bolgár Dunav alakot. Összes szláv eredetű jövevényszavaink, személyneveink, helyneveink, a melyeknek a szláv nyelvekben -av végük van, nyelvünkben -ó megfeleléssel vannak. Ilyenek poroszló (pristav), posztó (postav), zászló (zastava), Szoboszló (Sobieslav), László (Lavoslav, esetleg cseh oklevelekbeli Ladslav), Szaniszló (Stanislav, v. ö. MOROSKIN : Slav. im.) stb. Ez a hangtani kivételnélküliség bizonyítja, hogy a Dunát, ha bolgár eredetű volna a neve, ma *Dunó- nak hívnók. Jól tudom, hogy ez ellen azt lehetne felhozni, hogy a magyarok a görög krónikások szerint körülbelül 839 táján jelentek meg először a Duna mellett (v. ö. M. honfogl. kútfői 100—103, JAGIC: Zur Entstehungsgeschichte I. 45.), s a Duna nevét az or. Dunaj alakban már ekkor átvehették. Hangtanilag ez a feltevés is lehetséges, de mégis valószínűbb, főleg a Duna szónak tájszói alkalmazása miatt (MTsz., s részletesebben alább a Duna szó alatt), hogy itt, a mai hazában tanulták meg a nevét. E fejtegetésekkel azonban nem az a czélom,