Nyelvtudományi Közlemények 32. kötet (1902)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - IV. 399

SZLÁV JÖVEVÉNYSZAVAINK. 403 ruk., BÉRC. Ulom., Starine XIX. 188, AMFILOCHIJ : III. 2, 38, Ostrog., Erzsébet-biblia). Az egyh. szláv és óbo]g. gr%Uéiith, vala­mint az óbolg. kagrblicisth szavakról MiKLosicimál azt olvassuk, hogy a szó j'elentése «pullus turturis» ; e jelentés magyarázat azonban csak azon alapúi, hogy a kagrblicisth, gvhlicistb kicsinyí­tés a *kagrrblica, gr%lica ból, jelenteni azonban a szó «turtur»-t, «gerliczé»-t jelent az óbolg. és az egyházi szláv nyelvemlékek­ben (v. ö. SREZNEVSKIJ : Materialy). A magy. gerlicze egy szláv nyelvi grlica átvevése. Az óbolg. zsoltárfordításokban ez alak is előkerül. A hely ez: LXXXIII. zsolt. 4: Döbr. k.: Mert ime veréb magának hazat lelt es gerlice fezket, Keszthelyi k.: gerlyce, Kulcs. k.: gerlyche = Vulg.: Etenim passer invenit sibi domum et turtur nidum | gör.: Tpofíóv = Psalt. sin.: IKO rikTina oupivTt ctirk ^P^'MHHÍÍ I rp'k<\HH,a rH'k^o CÉK*k. A horv. glagolita emlékekben gr'ltca (BÉRC. Ulomci), az orosz Ostrogi bibliában gorblica áll. Itt jegyzem meg, hogy e helyen a bolg. népnyelvi (lasp>vica-ta), az osztr. szlov. (lastovka), hazai szlov. (lanztvicza), krajn. szlov. DALM. (lastovica), VUK­DANICIC féle szerb-horv. (lastavica), or. népnyelvi (lastockaj fordí­tások «hirundo»-ról s nem «turtur»-ról szólnak, a mi minden­esetre egy lat.-gör. variáns lectióra vezetendő vissza. Az óbolg. nyelvemlékekben tehát a gerliczé-re három kifeje­zést találtunk, a legrégibb volt a kagridicistb, a fiatalabb kifejezés pedig grb'icislh, gr^lica. A bolgár eredet hívei már most azt mon­danák, hogy a m. szó a bolgár kifejezések közül, a fiatalabb szer­kesztésbeli kifejezések közül való, a mint ilyen átvételekre is van­nak bizonyítékaink (v. ö. ragya-rozsda tárgyalását). Ámde a Psalt. sin. gvblica adatáról biztosan ki tudjuk mutatni, hogy a szó az óbolg. szövegbe hazánkban, a hazai szlávság nyelvéből került, erre bizonyítékaink a következők: 1. A Psalt. sin. egyes részeit hazánkban fordították; a LXXXIII. zsoltárba is az óbolg. kagriilicisib, gvblicisth helyett itt kerülhetett bele a gt-hlica, a hol a szó, mint lejjebb látni fogjuk, ma is járatos. 2. A gnlica szó középbolg. nyelvemlékekből nem mutatható ki, itt csak grblicistb olvasható (v. ö. Zlatoust 21. L), ellenben meg­van a szó a szerb (v. ö. grhlica: MIKL. Lex. pal., DANICIC : Bjec.) és az orosz emlékekben (v. ö. g^rlica.: SREZNEVSKIJ : Materialy). 3. Az ujabb bolgár fordításokban a gerhce-nek gforlicka (RYLEC), gr'bgorica (bolg. népi ford.) a neve; gn,lica-vó\ azonban a 26*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom