Nyelvtudományi Közlemények 32. kötet (1902)

Tanulmányok - Kalmár Elek: A határozókról - III. 343

A HATÁROZÓKRÓL. 359 a cselekvést nem mozdítják elő, nem folynak be reá segítőleg és mégis ott vannak körülötte. Legvilágosabb ez a szenvedő társban : gondolok valamire, azután a kisérő társban : örömmel gondolok valamire, de még a viszonzó társ sem foly be segítőleg az alany cselekvésére, inkább nehezíti azt: verekedik valakivel: az alany cselekvése könnyebb volna, ba a megtámadott nem viszonozná a verést. E határozókban tehát olyan tárgyak és személyek, vagy tárgy és személy gyanánt használt dolgok vannak, melyek az alany cselekvését teszik, vagy szenvedik a nélkül, hogy azt kezdenék, előmozdítanák vagy okoznák. Mind a három társban, kísérőben, viszonzóban és szenvedőben vannak hol-, honnan- és hová-irányú ragok és névutók, lehet tehát a hármat egymás alá rendelni s oldal irányban a honnan- és hová-irányú ragokkal szerkeszteni a hármas tagozatot, de még jobban lehet egy másmellé is osztályozni őket. A derékzömöt a kisérő társhatározók teszik a maguk sokféle alfajával, ezek tehát a folyamatos határozóknak felelnek meg, honnan és hová irányú tagjaik pedig az érintkező innenső és túlsó pontoknak, mint az alanyban, az idő- és az állapothatározóban láttuk. Ebben az esetben a szenvedő társ a véghatározó tagozatába esik, mint a mondat tárgya az alanyok mellett. így én csak annyit változtatok a német nyelvtanok és BALOGH rendszerén, hogy a tárgyat lejjebb tolom a személyhatározók (azaz alanyok) osztályába, érző szenvedő személynek magyarázom. Ezt a különbséget BALOGH is kereste, bár meg nem találta, mert ő is mondja, hogy a -t ragos tárgy szorosabb viszonyt fejez ki, mint a többiek (Nyr. 26: 387.). De nem fogadhatom el BALOGHnak azt a következtetését, hogy e szenvedő határozókat egészen külön határozóosztálylyá kell tenni; megtaláltuk fentebb az alanyhoz hasonló aktiv tényezőket (helyesebben csak körülményeket), ezekkel egy osztályba kell sorolni, bár külön tagozatba a passzív körülményeket. Valamint a kisérő társ gazdagabb alakokban az alanynál, hasonlóképen a szenvedő társ is gazdagabb a tárgynál, sőt hármas csoportja is van: hol, honnan és hová irányú ragokkal az innenső, belső és túlsó pontoknak megfelelöleg. Az eredetbeli határozónak, a műveltető alanynak helyére kerülnek a viszonzó társak, mert ezektől a határozóktól csakugyan árad is valami cselekvés az alany felé: a viszonzás. A viszonzó társak száma csekélyebb a szenvedő társakénál és ez a kiindulópontbeli állapot- és idöhatározó, valamint a műveltető alany nagyobb szegénységével is rokonságban álló jelenség. A határozótól az alanyra visszaháramló cselekvés iránya tulajdonképen visszás, ha valakinek adok valamit, ő előttem áll az adáson túl, mint a tárgy, de a cselekvés folytatásában, midőn ő elfogadja, a mit adok, tőle száll felém a cselekvés, tehát csak megvan a hon-