Nyelvtudományi Közlemények 32. kötet (1902)

Tanulmányok - Kalmár Elek: A határozókról - III. 343

A HATÁEOZÓKEÓL. 347 jelentő határozót; GuLYÁsnál hasonlókép nem egészen világos, hogy hova kell tenni a társat, de mivel a társhatározót a «szorosabb értelemben vett módhatározótól» és az eszközhatározótól is elválasztja (140. 1.), világos, hogy ő sem teszi egyszerűen a módhatározók közé, csakhogy Ő az állapothatározót egyáltalában nem akarja ismerni. En iskolai nyelvtanomban az átvitt értelmű helyhatározók közé soroltam, a tekintethatározóval, a középfok (-ndl ragos) határozójával és a felsőfok partitivusával együtt. BALOGH P. (A határozók osztályozása, Nyr. 26: 351. 385.) szintén kiveszi az állapothatározók köztíl és a «helyzethatározók» osztályában egyesíti, a középfok határozójával és a parti ti vussal, melyekkel én is egyesítettem: barátjával sétál, ismeretes mindenki előtt, fia helyett fizet, nagyobb atyjánál, okos vezér alatt, szép az egyetértés testvérek között. Ezeket «első sorban a létező (névszó), nem pedig a cselekvés (ige) közelebbi meghatározására szolgálói) határozóknak tekinti és messze elkülöníti az állandó határozóktól: gyönyörködik valamiben. Ez utóbbiakat a tárgyi mondatrészszel hozza kapcsolatba : «a -t ragos, meg a más (-n, -ben, -ról, -tői, -hoz, -raj ragos mondatrészek teljesen azonos logikai viszonyt fejeznek ki: a cselekvés passziv tényezőjét)), «ezek a cselekvés tárgyát határozzák meg, azért tárgyhatározóknak kell őket helyesen neveznünk)). Egyedül KIRÁLY PÁL sorolja a társhatározót a módhatározók közé (az eszközzel és állapottal együtt. Eendsz. nyelvt. 175.1.). A társhatározónak több faja van. Legismertebbek az előre bocsátott példához hasonlók: öcsémmel érkeztem, az igazakkal tartok, valakivel együtt harczolok valahol. Ezekben a társhatározó éppen úgy teljesíti a cselekvést, mint az alany, mellette van ennek. Öcsémmel járok majdnem annyi, mint«öcsém mellett»járok, csakhogy ez utóbbi mondat szerint én ugyan az öcsém melletti helyen járok, hanem hogy ő mit csinál, az nincs megmondva, lehet, hogy ő csak ül, ellenben az előbbi példában egyúttal az is ki van fejezve, hogy ő is úgy cselekszik, mint én. Vannak olyan cselekvő társak, melyek kevésbbé tevékenyek, mint az előbbi példa határozója. Ha fegyverrel jövök, a fegyver egészen közömbös kisérője az alanynak és jóformán tótlen; «fegyverrel)) helyébe tehetem, hogy: «bottal» jövök, ilyenek ezek is: kalappal vagy kalapban, fekete ruhával vagy ruhában járok, ezek a határozók teljesen ártatlanok a cselekvésben, csak az alanynyal egy irányban haladnak, kisérő társai. Kisérő társak a cselekvő személy, a ruha. felszerelés és külső megnevezése: ép kézzel, lábbal, barna hajjal. A kisérő társakhoz tartoznak a helyettesítést jelentő kifejezések: öcscse helyett fizet. Az összefüggés világos: öcscsével, öcscse nélkül, (öcscsén kívül), öcscse helyett, a határozó egyszer tevőleges, másodszor tagadó, harmadszor nem valódi (positiv, negatív, irreális) kisérő. Ugyané társhatározók közé sorolnám az úgynevezett tekintethatározót: hasonlít valakihez valamiben, bűnös valamiben,