Nyelvtudományi Közlemények 32. kötet (1902)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - III. 303

SZLÁV JÖVEVÉNYSZAVAINK. 331 P) mim (lat. mensa-ból) az egész szlovénségben (v. ö. PLETERSNIK, MEGISER, DOBROV. Slav., Hanka-féle 119), itt a stoll (MEGISER: banck), stöw (Sitzungsb. CXIII. 389, PLETERSNIK) ((széket » jelent. -() trpeza : déli horv. dalmát-nyelvben (v. ö. MICALIA, BJELOST , STULLI, Eaguzában trpeza EAD LXV. 168, Trpan-ban Eaguza mellett : EAD GIII. 80.). 3) astal: szerbben magyar eredetű, VUK és MIKL. (Slav. Elem.); ugyanígy a szerbiai bolgár nyelvű Pirot-ban Sbornik VII. 230: acTáji. Ez astal megvan a szerbiai oláhban is (v. ö. WEIGAND, Die rum. Dialekte der ki. Wal., Serbiens und Bulgariens 82. lp.). Az eddig tárgyalt nyelvek közt nem volt szó a bolgárról. Azt ugyan értettük, hogy Maczedóniában CYRILL és METHOD görög szóval nevezték az asztal-t epp úgy, mint latin, illetve északi olaszszal a szlovénség egy része (misa). Nekünk azonban azt kell kimutatnunk, hogy sem ma, sem a múltban semmiféle bolgár nyelvjárásban az asztal-t nem hívták stol-nsik. A középbplg. szerkesztésű evangélium — (Dobromir, Trn., Sreck., Poliv.) és apostolus-fordításokban (v. ö. Ochridai, Ap. csel. XVI. 34.) csakis trapéza fordul elő. Ugyanezt találjuk egyéb emlékekben is (v. ö. JAGIC, Zlatoust, 55). LAVROV szótárában sincs egyetlenegy stolb ,tisch' középbolgár nyelvű adat. Az újabb bibliafordítások azonban tanulságos vallomást tesznek; meg tanuljuk belőlük, hogy az asztal-nak trapéza, trapéza a neve, míg ellenben a stol állandóan széket jelent. íme az idézetek : 1. Márk XI. 15: Münch.-k : aétalocat es zekéket = EYLEc-téle ford.: trapézyte i stolovete. Népi bolg.: trbpezy-téi stolove~té. (Obolg.ban sédaliste = szék). 2. Máté XXI. 12: Münch.-k.: aétalocat es zekéket = EYLEC; trapézyte i stolovete. Népi bolg.: trhpezy-té i sédalisca-ta. Hogy itt a bolg. stol szék-et és nem asztal-t jelent, arra összevetendő, hogy a mai bolgárban is a stol — ,szék, sella* jelentésű (v. ö. DÜVERNOIS, CANKOFF). EYLEC-nél a stol ,gyertyatartó, candelabrum' jelentésű is (v. ö. Márk IV. 21, Luk. VIIL 16, XI. 33: na stőlat'b == Münch.-k.: af gert'a tartora).

A hazai bolgárban az asztal szintén tarpe'za (v. ö. UZUN, Manakii kathekizmus, 22. 1.). Ezek után kimondhatom azt, hogy a bolgár nyelvtörténetben (a Troj, prica adatait itt figyelmen kívül kell hagynunk, Star. III. 160, 164, 174.) az asztal-nak trapéza, trbpeza a neve, a bolg. stol