Nyelvtudományi Közlemények 32. kötet (1902)

Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - III. 303

322 MELICH JÁNOS. való. A lényegre nézve YOLF és ÁSBÓTH közt itt nincs nagy külömbség. VOLF azt tartotta, hogy a magyar nyelv szláv keresztény kifejezései a Magyarországon beszélt CYRILL és METHOD-féle ószlovén (szerintem: óbolgár) nyelvből valók. Ez volt tudvalevőleg MiKLOSicHnak is az álláspontja. ÁSBÓTH felfogása lényegében ugyanaz, csakhogy szerinte az átvétel a Duna-Tisza közén s Tiszántúl történt a CYRILL és METHOD-féle nyelvhez hasonló bolgár nyelvjárásból. Lényegében, mint említettem, e két nézet közt nincs nagy külömbség. Mindkét esetben a magyar nyelv keresztény terminológiájának szláv része a görögkeleti egyház szláv terminológiájából való. A CYRILL és METHOD-fele nyelvemlékek a görögkeleti egyház emlékei, a bolgárok pedig, jóllehet 870 táján a római szentszék kísérletet tett arra, hogy magához édesítse őket (v. ö. JAGIC, Zurkuts. I. 25), mindég görögkeletiek voltak. Az a csekély számú bolgárság, a mely a XIV. század óta római katholikus, keresztény terminológiájában is más, mint a CYRILL és METHOD-féle nyelv alapján álló bolgárság (v. ö. pl. a hazai róm. kath. bolgárság nyelvét, a hol kHz = kereszt). A ki tehát a magyar nyelv keresztény terminológiájának szláv részét a CYRILL és METHOD-féle nyelvből vagy ehhez hasonlóból származtatja, annak okvetlen azt kell vallania, hogy a magyarság előbb görög-keleti vallású volt. Ez a nézet pedig általánosságban helytelen. Alább látni fogjuk, hogy a magyar nyelv azon keresztény kifejezései, a melyeknek ismerete magában hordja a nép kereszténységét is, szláv részében csakis a róm. katholikus szlávság keresztény terminológiájával egyezik, ellenben a görög-keleti egyház kifejezéseitől merőben külömbözik. Mindaz a kifejezés, a mi a hitélet bensőségével függ össze, róm. katholikus szlávságtól való (v. ö. pokol, parázna, malaszt, pilis, eretnek, alamizsna, apát, apácza, húsvét, pünkösd, kehely stb.). A róm. kath. szlávság közül is azonban a magy. szláv eredetű keresztény terminológia csakis a szlovén-horváttal egyezik, míg pl. a cseh-lengyeltől merőben külömbözik. A keresztény hitélet bensőségéhez tartozó kifejezések közt egyetlen egy sincs, a mely a görög-keleti egyház kifejezései közül való; s ha mégis találkoznak olyan szavak, mint oltár, akkor nem szabad felednünk, hogy ez olyan kifejezés, a mely mind a róm. katholikus, mind pedig a görög szertartású szlávság tulajdona, s így a kérdés eldöntésénél nem vehető számba. Azon kifejezések közt, a melyek nem a hitélettel függnek össze, hanem