Nyelvtudományi Közlemények 32. kötet (1902)

Kisebb közlések - Balassa József: A jésített mássalhangzók 255

KISEBB KÖZLÉSEK. 255 mentales de phonétique italienne. MEILLBT és ROUSSELOT a görög aspiráták kiejtéséről szólnak, RIGAL az orrhangú magánhangzók képzését vizsgálja, GAUTHIOT pedig a litván hangsúlyt ós időtartamot tanulmányozza. Mindezen vizsgálatok ROUSSELOT hangjelző és hangíró készülékeinek segítségével történnek, tehát a lehető legpontosabbak, iá e vizsgálatokat a kutatók az Institut de Laryngologie et Orthophonie helyiségében végezhetik, mely ROUSSELOT vezetése alatt nemcsak elméleti fonetikával, hanem a helyes kiejtés tanításával s a beszédhibák gyógyításával is foglalkozik. Az intézetet Párizs városa évenként 4000 frankkal segíti. BALASSA JÓZSEF. A jésített mássalhangzók. A finn-ugor nyelvek számára készült fonetikus írás ismertetésében kifogásoltam, hogy SETÁLÁ egységes jelet használ a jésített mássalhangzók jelölésére s hogy beosztja őket az egyszerű mássalhangzók táblázatába. Evvel szemben SZINNYEI JÓZSEF a jésítés jelének alkalmazásában nem lát következetlenséget s PAASONENnek levélbeli közlésére is hivatkozva állítja, hogy a p, b', v,f, th nem kettőshangok, hanem épp olyan egyszerű mássalhangzók, mint a többi ékezetesek (n, i, a", s, z stb.) Hivatkozik még SIEVERS Phonetikájára is. (NyK. 32: 95.) Említett czikkemben abból indultam ki, hogy a jésítés (Mouillirung) szót a fonetikai irodalomban gyakran kétféle értelemben használják s ez okozza a zavart. A magyar nyelv palatális mássalhangzói: gy, ty, ny egyszerű hangok, melyeket a szájpadlás közepén képezünk, tehát nem jésítettek, noha hangzásuk hasonlít a jésített dentalisokhoz, melyeket így jelölhetünk: di, ti, ni ; így ejtik pl. a franczia diable, tiers, a,?, angol tune stb. szavakat. Ez utóbbiakban jésített hangokat .ejtenek s ezek nem állíthatók egy sorba az egyszerű mássalhangzókkal. Épp ily jésített mássalhangzóknak tartom azokat is, melyek úgy képeztetnek, hogy a labiális és palatális ejtés egyesül (SETALA táblázatában a p, b', f, v, m), mert képzésmódjuk nem egységes, hanem két articulatio egyesül bennük. Igaz, hogy a két képzésmód, a labiális és a palatális, teljesen egybeolvadhat az által, hogy az ajkak és a nyelv működése egyszerre történik,