Nyelvtudományi Közlemények 32. kötet (1902)

Könyvismertetések - Balassa József: Dunay Ferencz. Átíró hangrajz. – Hangrajz és helyesírás. – A magyar hangrajz gyakorlása. – Sarbó Artur. Népszerű útmutatás a beszédhibák felismerésére és elhárítására. – Klis Lajos. Közérdekű tudnivalók a siketnémákról. – La Parole. 250

ISMERTETÉSEK ÉS BÍRÁLATOK. 253 akár betűt, akár másféle jelet használunk, mindig csak szimbó­luma lesz az illető hangnak, sohasem pontos mása. Minél egy­szerűbbek és minél könnyebben megjegyezhetők ezek a szimbólumok, annál egyszerűbb és könnyebb az illető fonetikus írás. BELL Visible speech-e sem igazán az, a mit neve mond; az ő jelei is csak szimbólumok, csakhogy alakjuk bizonyos tekintetben utal az illető hang képzése mód­jára. Erre törekszik DTJNAY is s ennél többet nem is érhet el. írásrendszerének egyik alapelve, hogy a magánhangzók (az ő el­nevezése szerint: szólalok) alakja más legyen, mint a mássalhangzóké (neszejtők). A magánhangzók jelölésére a vízszintes egyenes vagy görbe vonást használja. «Az egyenest az á-nak, a kétféle fekvésű görbe közül pedig észszerűen a homorúat csak az tí-nak és a dombomat csak az t-nek jelzésére fogjuk fordíthatni; mutatja az I. tábla első fejsorán látható nyelvállás, mely szintén w-nál homorú, á-nál egyenes ós i-nél domború» (u. o. 15.1.). A magánhangzók alakjának megállapításában egy nagy tévedés vezeti félre DuNAY-t. Azok a rajzok, melyek a Tagoló táblán az egyes hangok képzésének módját mutatják, nagyon tökéletlenek s az ú rajza egészen rossz. Az ú-t ejtve nyelvünk a szájüreg hátsó részében a szájpadlás felé emelkedik s felülete épp oly dom­ború, mintáz % ejtésekor, csakhogy az í-t a szájüreg elülső, az ú-t pedig a hátulsó részében képezzük. Tehát a domború vagy homorú vonás használata akár az ú, akár az i jelölésére egyformán használható. S e vonások változtatása a többi magánhangzó jelölése czéljából szintén nem függ össze képzésük módjával, hanem teljesen önkényes. A mással­hangzókat függőleges vonal jelöli; az ajakhangokat egy vonal, a nyelv­hangokat két párhuzamos vonal, a torokhangokat hurokvonal. A vonalak különböző alakítása jelöli a mássalhangzók képzésének egyéb sajátosságait is. E jelek alakja sem mutatja magát a képzés módját, mert a jelölésnek mindegyik módja épp úgy jelölhetne bármely másforma képzést is. Tehát DUINAY fonetikus írásában is minden egyes jel csak szimbóluma egyik vagy másik képzésmódnak, de nem mutatja meg magát a képzésmódot. Az egész írásmód igen érdekes, azonban az a nagy baja, hogy megtanulása nehéz, olvasása még nehezebb. írásban elég könnyen folyik, de nyomta­tása, az eddig megjelent szövegekből Ítélve, úgy látszik nehézséggel jár. E fonetikus íráson kívül DUNAI a latin betűk változtatásával új magyar helyesírást is ajánl, mely eddigi betűinket számos új jellel gyarapítaná. Habár mai történeti írásmódunk sok tekintetben tökéletlen, mégsem hiszem, hogy egyáltalán szó lehet egészen új írásmód elfogadá­sáról, mely mai közhasználatban levő írásmódunk helyébe lépne. Hiszen látjuk, mily nagy nehézségekbe ütközik, ha helyesírásunkat csak egy­egy kis részében akarjuk javítani, egyszerűsíteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom