Nyelvtudományi Közlemények 31. kötet (1901)

Tanulmányok - Horger Antal: A halmágyi nyelvjárás-sziget 365

404 HORGEE ANTAL. *még-ákrándosztat: megakadályoz. «E gyérmökök mégdkrdndosztdssák e munkába.)) *alma-kocsdii: alma lerágott csutkája, Vglruka: nyálazó, kis kendő, melyet kis gyermekek álla alá szoktak kötni. tarkám-esztena : olyan esztena, mely nem az egész község juhai számára való, hanem egyes ember tulajdona. drpdréryŐ-dlma: árpaérés idején megérő almafaj. el-qvúl: megöregedik. «Kénluódik e testöm, immá el van avulva.» dzalék: mindenféle ennivaló, pl. túró, szalonna, tej, hús, stb. «Van hálistennek dzalékom most éliég.» «Van-e dzalék e tarisnyába?» *bab: apró, feketeszínű bab, melyet sertéshízlalásra használnak. [Az ehető bab : faszoja, fuszoja.] «Tiszta igyenös mind e bápszál.» *bábás : szép. «Micsa bdbds vagy !» *babona-vetüő: kuruzsló, javas. ((Vuotam égy babonavetüőhöz, hogy mi lössz e gyérmükömmel.» *babüzű-kőrtövié: egy bizonyos körtefaj. *meg-baggat: jól-rosszúl megszánt (?). [«Jól számlik a földje?»] — «Abbizü rosszul, de miéges mégbaggatom öty kicsit. *bággdtds: kontárkodás. «Min csak bággdtás vuot [a munkája], miéges üO küréczárt akart.» ^-balog-eke: olyan eke, a mely csak egy barázdára jár és a melyet váltani nem lehet. *batula-alma: batul-alma. [Erdélyben nagyon ismeretes.] *béderkó: kis fiú szeméremteste. biék: sütő, pék. «E biéknek attuk el e búzánkot.» megbékél: megbékül. ^Megbékéllőttünk egymással.)) «Máj megbékélnél' esmiént.» +belhijó's: tág belü, nagy étü. «Láccik, hogy bélhliós vagy, ugyan sokat eszél!» «Bélhüó's gyermök ez ez AndiVi.)) ^bérbjées: ökölnyi nagyságú kavics. *béréce: egy bizonyos hímzési minta a női ingeken. [«Mit dolgozik itt néni ?»] — «Né berecét varrok ez ingre.» «Bereeésön várják {íz ingit.) bértyuóka : a fűzfa barkája. *ki-bértyuókázik: kibarkázik (?). «Tavaszszál, emikór kibértyuókdzik e rakottya.» ^él-betegesül: elbetegesedik, betegessé válik. He-beggyeszt: lebiggyeszt. «Lebégygyesztötte e buzátáj$t.» le-bitangól: jogtalanul lekaszál, levág, (i Lebitangólta e füvemöt.» *bobnd: hosszúszőrű téli guba. *bobónc: czukorka. *bob<mcos kupa: hengeralakú plóhdoboz, melyben a kereskedők a czukorkat szokták tartani. ki-buódúl: megy, elindul. «Kibuodult e faluba kérögetni.» essze-bőjtórkodik: összemarakodik. «Esszebójtórkottqk e kutyák.» nehi-bojtdrkodik: nekifog, belekapaszkodik. «Nekibójtórkodott e munkának.)) «Nekibójtórkodott iés füöthöz vákta.» *borona-sziék: hát nélküli pad (a templomban), a melyen ülve se elül, se hátul nem lehet támaszkodni. *botaóka: fakalapács. Wáöjegöz: bélyegez. «Mek keli büöjegözni e marhákot.» «BüöjegzijŐ vas.» t-meg bökken: 1. meghökken. «[A kapuból] kiszökött éty kutya s úgy mégbökkentem, hogy!» 2. csudálkozik. (iMegbökkentem rejta, hogy nem akarta mondani, de nem töröttem viélle.» *bruók, boruók: aludt tej felfőzve és tálba aprított kenyérre öntve. *brijók, borii öli: u. a. *bucskántozik: bukfenczezik. «Bük-