Nyelvtudományi Közlemények 31. kötet (1901)

Tanulmányok - Munkácsi Bernát: A vogul nép ősi hitvilága. (VIII.) 1

A VOGUL NÉP ŐSI HITVILÁGA. 27 leánya; annak a nőnek, kinek fiának kell lenni, mi módon lesz Jiaf Erre nézve tanácsot kérni jöttem én el te hozzád». Hangzott pedig erre N. T. atya válasza: «Fiacskám, szállj alá, egy nőt s egy férfit szerezz egybe (akwán sq,pitáln) ; ha majd beáll az ember korabeli világ, ha majd megalkotom az ember korabeli világot: a leány abból fusson, a fiú abból járjon /» Miután az ősfi lejött, elment emberei közé. «Széles e földön való népében, hogy egy nő s egy férfi együtt éljen, úgy intézi: Kezde leányuk lenni, kezde fiujok lenni.» — GONDATTI ide vonatkozó közlése (48. 1.): N. T. miután embereit az életfoglalkozásokra kitanította, «rá utalt arra, hogy gyermekeik fognak születni s egyszersmind megparancsolta, hogy tanítsák gyermekeiket a vadak és madarak vadászatára s a, halászatra, továbbá hogy közöljék hagyománykép velük mindazt a mit tőle hallottak. Ezután N. T. fölemelkedett az égbe s teremtési munkájával megelégedve pihenni tért». XII. A betegség és halál eredete a KEGULY-féle szigvai rege kosmogoniájában a teremtés befejező ténye s ép úgy áldása s jótékony gondoskodása az Egatyának, mint az eddigi müvek. Története a következő (I : 156—9.): Az ősfi miután bevezette a házasság intézményét s embereinek gyermekeik kezdettek lenni, hót tél, hét nyár elteltével «elment széles e földön való népét megtekinteni. A leányos embernek a leánya megnőtt, a fí&s embernek a fia megkorosodott: a N. T. atyja igéjére termett szent földön kezdenek már el nem férni. Erdőben termett erdei fája, hegyen termett hegyi füve [hozzá képest] kevés : az ember fia-leánya ennél is több / mint sűrű szúnyograj nyüzsög, mint saru bögölyraj zúg. Az erdei vadat vadászó embereknek kevés a tér az erdei vad vadászatára, a vízi halat halászó embereknek kevés a tér a vízi hal halászatára. E bajon segítendő még egyszer s utoljára fölszáll evet alakjában N. T. atyjához s panaszára tőle a következő választ kapja: «Miképpen rendeljem immár én, hogy te élj ? ! Vidd le ezt a Xul'-atért! Ha majd leérkezel, ö kórt támaszt, betegséget alkot: ettől ugyanannyi néped pusztuljon el, a, mennyi néped fönnmaradjon ; [ez] hadd vadásszon erdei vadot, hadd halásszon vízi halat, földjük akkor tágassá lesz, vizük tágassá lesz. Vízi halat halászó ember vízi hal útja hadd legyen tágas, erdei vadat vadászó ember erdei vad útja hadd legyen tágas!» Alászállott az ősfi, levitte Xul'-q-tért s elbocsátotta a földön. «Hét tél, hét nyár lefolyta után elment, hogy