Nyelvtudományi Közlemények 30. kötet (1900)

Tanulmányok - Szilasi Móricz: Cseremisz szótár - V. 37

CSEBEMISZ SZÓTÁR. 57 pdlaéka tűzkő; feuerstahl Gn. 46. pele, pel fél; hálfte; das eine von zweien; Gn. Bd. Tr. pele P. 26. nejia Tb. 101. pel-wes egyik-másik; einer oder der andere G. 7. p.-jut mitternacht Bd. judpel (m.) id. ibid. jed pel id. M. 49. p. tűre halb u. halb, lássig Km. 79. iktat pele anderthalb iktak pelük (m.) iá. i-ák pele anderthalb jahre, kum kecak p. vierthalb tagé Bd. — pel-om fólálom; schlummer, pel-pop diakon, pel'-wolgodo morgen- o. abendröthe; 3apa, pel'-kedán félkezű; einhándig Tr. pel-sinzán eináugig Bd. pdldörcan fürj; wachtel M. 41. peídrá (m.) könnyelmű, pajkos, ostoba; leichtsinnig, muthwillig, dumm; Bep^eHHBiíí, majiyHL Tr. pelectam virágzik; blühen Gn. 56.peledam, peledaldam, pelled(m.) id. Bd. pelédes virág; blume M. 21, pelédes id. Bd. Tr. — Ossz. pelédes wurge virágszár; stengel p. elestas levél; blatt M. 21.— peledesan: sem türlö p< conar pel hót külömböző szinü szivárvány; ein siebenfach verschieden farbiger regenbogen Ocs. 12. Ist. 15. pelek, pölek (est.) ajándék; gabe Gn. — cf. pelak. pelérme poszméh; hűmmel Bd. — cf. cs. pil honig. pelestém beszél, szól; reden, sagen Gn. Bd. (m.) súg, flüstern Bd. jumolan peleken gott anrufend G. 58. áldoz; opfern Pu. 37. ein opfer widmen Gn. pelestám B03paataH) Tr. —- peleitede (m.) elhallgatott; er hörte auf zu sprechen Bd. pelei ismerős; bekannt(?): una gané űzet ulmas pelei (neJlHJi) kalekem vendég gyanánt tekintették az ismerős embereket Step. 10. cf. palelek. pelké fontos; wichtig; BasKHMÍi, pel'kén adv. Tr. pelkemám fontoskodik ; grossthun ; BaatHiwaTL Tr. peltem olvaszt; schmelzen (trans.) Gn. peldem Bd. pel'tém wachs, talg schmelzen Tr. peldeme ü geschmolzene butter P. 51. — pelés umgekocht werden; nepeBapHBaeTbca Tr. peUeyertin (m.) v. puzadán id. Tr. pempe pinty; finke; 336JIHKT> Tr. pembe NyK. 6, 202. pencá (cs.) iszap; schlamm; HJTB Tr. — cs. pilcik rpa3B. peygede erős; fest P. 7. pengédé stark, fest angezogen, gespannt, knauserig, geizig Gn. pengédé erős, erősen tartó, fösvény Bd. penedö 2tecTKÍH, KpBnKÜi, cnynoíi Tr. pingede M. 46. — pingada Bd. pingáda (m.) geizig Bd. — peyedö arná nagyhét; charwoche p. ojmo v. sub ojém Tr. pengedemam erősödik; stark werden pingedemam (m.) id. Bd. pengedemon-wian Un er wurde sehr stark Ist. 183. pengedemdem erősít; stárken Bd. pingedemdem (m.) Bd. Km. 19. perem (est.) megüt; schlagen Bd. Tr. perném ütődik; geschlagen werden Tr. P. 11. — cs. per- t. bár-. . 161