Nyelvtudományi Közlemények 30. kötet (1900)
Könyvismertetések - Petz Gedeon: Indogermanische Forschungen. (Szerk. Brugmann K. és Streitberg V.) - XI. kötet 469
472 PETZ GEDEON. ,kraus, wollig' (v. ö. lat. lana +vlana-ból), ouÁoq ,ganz' (régibb ^ookfoo,, v. ö. ói. sárvas), ob/e ,salve' (eredetileg vocat., később imperat.) alakokat is. •— 2. lat. abdömen, a mely szerinte *-dovemen-ből keletkezett s etymologiai kapcsolatban van a gör. vrj-dúq ,Bauch' szó második részével, a gyökér a dúofiai ,ich gehe ein, tauche ein, dringe ein, verberge mich in etwas' igében is megvan. (A vrj- egy ,untén, nach untén, nieder' jelentésű adverbium.) —- 3. A vqdufxoQ, mely Homerosnál az álom mellékneveképen fordul elő, szintén az előbb említett vq-dúq szóval rokon, e szerint az álom ,etwas, in das man untertaucht und versenkt wird, wobei es als Hülle einen umschliesst'. — 4. A gör. őáxruXoq, melyet hangtani okokból nem lehet a lat. digitus vagy az ófn. zeha alakokkal egybevetni (a latin és germ. szó tőszótagjának eredeti i-vocalismusa van), BRUGMANN már régebben (Griech. Gramm.2 74. 1.) *darxuÁoq-ból származtatta (v. ö. TC-TXCO: TIXTCO) s a kfn. zint és ófn. zinko, zinna ,Zinne, Zacke' szókkal egyeztette, a melyek valószínűleg az ói. dánt- gör. óSoóg stb. szókkal tartoznak együvé; a ÖáxtoXoq jelentésfejlődése tehát ez lett volna: ?Zahn—Zacke—Finger'. Ez etymologiát támogatja egy nemrég felfedezett tanagrai feliratnak daxxúhoq alakja, ennek **-ja a boeotiai nyelvjárásban nem keletkezhetett xr-hól, hanem legegyszerűbben r>r-ból magyarázható. Megjegyzendő, hogy a ném. Zinke szó is egy Ősgerm. Hint-kö-hól magyarázható s ugyanazt a q-íéle képzőt mutatja, mint a gör. szó (a gör. •^darxoloq idg. tőalakja *dnt-qu-lo-, az ófn. zinko idg. ősalakja *dent-qolehetett).—5. A homerosi *ayprj£Íq ,heftig andrángend, ungestüm' melléknév az eypaou ,ich fiel an' aoristos-alakkal tartozik együvé s egy ghreugyökérből származtatható; ide tartozik a lat. ingruo, litv. griávju is. — 6. A DTzepxúdaq (melynek helyes értelmezése ,oiner, der übermássig Bühmens macht, prahlt'), ava$, ifjtdq (tulajdonkép ,der Fesseler, Anbinder', azután ,Biemen'), és ávőpeág (,Menschenbild, Standbild', eredetileg JDarsteller menschlicher Wesenheit') szók eredetileg nom. agentis féle képzések s a bennük rejlő -r-képző közel viszonyban van az ismeretes -za- képzővel {xXéizvrjq, xpizrjq) s a kettő váltakozik is {Mékaq: MeÁávzyq). HÜBSCHMANN a gör. porxóq ,krumm, gebogen' és pcxvóg ,gebogen, gekrümmt' alakokat már 1881-ben egy idg. vrik1 (a ma szokásos átírás szerint úrik) ,sich drehen, wenden' gyökérből származtatta s mostPRELL-wiTK-czel (a ki ez alakokat a oíaxoq ,Kiste' szóval veti egybe) és másokkal szemben ismét erősítgeti ama magyarázatát. A poixóq, valamint a zend urvaesö ,Drehung', a németalf. wreeg alakok egy idg. vroi^os [*uroiícos], a gör. pixvóq germ. ivrikka alakok egy idg. vrilfnó- [*urikno-] alakból származtatandó. HATZIDAKIS Zur Ethnologie der altén Makedonier czímű dolgozatában kifejti, hogy a macedónok nyelve az úgyn. centum-nyelvekhez (a
