Nyelvtudományi Közlemények 30. kötet (1900)

Tanulmányok - Munkácsi Bernát: A vogul nép ősi hitvilága - IV. 1

24 MUNKÁCSI BERNÁT. kok lovat szoktak ölni halotti torok alkalmával, melynek bőrét és fejét az áldozat színhelyén fára akasztják. Nyíltan kitűnik a halotti tor lefolyásából, hogy annak czélja nem egyéb, mint a halottal való közös vendégeske­dés; nem puszta vigalom tehát, melyen a hátramaradottak bána­tukat akarják elűzni, hanem gondoskodás arról, hogy a halott bőségesen el legyen látva túlvilági életében étellel, itallal. Ezen felfogásból kifolyólag természetesen sűrűn meg kell ujúlniok a halotti lakomáknak később is; mert a halott éhe, szomja avval az egy temetési torral koránt sincsen örökre kielégítve. Bőségesen tudósítanak forrásaink az ily későbbi torokról is, melyek az elsőtől abban külömböznek, hogy sokkal egyszerűbbek s nem föltételük a véres áldozat (jir). Az éjszaki vogulokat illetőleg SZOTYINOVA tudósítása a következő: «A megholt ember részére gyakran helyeznek (ültetnek) ételáldozatot (üsém élém-%q,lésné vaii yal «ünttéla%taivé»). A meddig a halott a házban fekszik, naponként helyeznek eléje ételáldozatot" (tehát úgy, mint ezt fentebb a kondai voguloknál és osztjákoknál leírtuk). «Miután eltemették (jol-üntténát jui-pált, szó szerint titkos nyelven: «le­helyezték))) harmadik napon, azután pedig szent hetének (jelpin satá) elmúlta után helyeznek eléje ételáldozatot; azután egy év eltelte alatt mintegy háromszor, négyszer. Az áldozó meg­érkezik a temetőbe, tüzet rak, üstjébe vizet önt, főzni való eleséget bocsát bele, megfőzi. Midőn elkészül, fölmeri, a sír mellé egy csészikébenoda helyezi (jiw-piy/án san-kiwért tü ünttitá; tehát innen a műszó : ünttélaytné varmél). ,Eossz gondolattal ne gondolkozzál rólunk!' így imádkoznak» (ÍV : 407.). Ez eljárás megmagyarázza az alsólozvai műszót is : tas uttalu/ «halotti lako­mát tartani*), tkp. «csészét helyezni, ültetni*). INFANTJEV részt vévén a kondai voguloknál egy ilyen halotti emléktóron, azt tapasztalta, hogy midőn a temetőben megfőtt az üstbe vetett rénhús, a részt­vevők egyike elővette a magával hozott üveg pálinkát, abból min­denkinek juttatott egy-egy pohárkával, a maradékot pedig bele­öntötte a sírnak ama fentebb említett üregébe, mely a halotthoz vezet, tehát megvendégelte pálinkával a halottat is. Azután mindegyik érdekelt sírnak ilyen üregébe bele vetett egy-egy darabka húst, ke­nyeret, sót, belehintett pár szippanat tubákot, kénes gyufát helye­zett mindegyikhez, ezek után pedig leült a társaság s maga is

Next

/
Oldalképek
Tartalom