Nyelvtudományi Közlemények 29. kötet (1899)

Tanulmányok - Munkácsi Bernát: A vogul nép ősi hitvilága - I. 129

150 MUNKÁCSI BEENÁT. keresztül szerencsésen eljutott a khinai fővárosba, hol sikerrel elvégezvén ügyeit, ugyanazon az úton, melyen jött, visszatért küldőihez. Három évig tartott a rendkívüli fáradalmakkal járt utazás, melyről YSSBRANT pontos naplót vezetett s ennek alapján írta meg következő művét: «Driejaarige Reize naar China, te lande gedaan door den Moskoivischen Afgezant E. Ysbrants Ides van Moskou af, over groot Ustiga, Siriania, Permia, Sibirien, Daour, groot Tartaryen tot in China. Waar in, behalven de gemelde handstreeken, de Zeden dier ivoeste Volken, ten aanzien van hunnen gotsdienst, regeerinfjen, huwelyken, dagelykschen handel, kleedinge, woningen, onderhoud, d,ood en begraafnissen naaukeuriglyk beschreven worden. Amsterdam, 1704.» — BRAND a követnek kísérője és alkalmazottja volt, ki észleleteit külön könyvben írta meg, melynek czíme: a A. Brand, Beschreibung seiner grossen chinesischen Reise, ivelche er Anno 1692, in der Suite des Herrn Eberhard Isbrandes Ides von Moskau aits über Grossustiga, Siberien, Daurien und durch die Tartarey, bis in China gethan. Frankfurt, 1697.» Mindkét mű több fordítást ért, a minők a következő fran. czia kiadások: «Voyage de Moscou a la Chine par Mr. Everard Isbrants Ides, Ambassadeur de Moscovie»*) és «Relation du Voyage de Mr. Evert Isbrand, envoyé de SaMajesté Czarienne a VEmpereur de la Chine en 1692—9é. par le Sieur Adam Brand. Amsterdam, 1699.» Számomra csak a két utóbbi mű lévén hozzáférhető, ezekből idézem a tárgyunkra vonatkozó közléseket. Tartalom szerint csoportosítva ezek a következők: 1. A Csuszovaja folyó mentén lakó vogulok hitéletéről: «Toute Eeligion (des WoguUkes) consiste dans un sacrifice, qu'ils font tous les ans une fois; ils vont en troupe dans un bois, oú ils assoment un animál de chaque espéce, dönt le cheual el le bouc tigris sönt les plus nobles, selon eux: ils écorchent ensuite les animaux assomez, et, a/prés en avoir pendu les peaux, aux arbres les plus elevez de l'endroit oú ils se trouvent, ils se prosternent, le visage contre térre, et les adorent. Cela fait, ils mangent ensemble la chair des victimes; et s'en retournent, *) Megjelent JEAN FREDERIC BERNARD «Recueil de Voiages au Nord» czímű, útleírásokat tartalmazó gyűjteményének VIII. kötetében (Amsterdam, 1727.).