Nyelvtudományi Közlemények 29. kötet (1899)
Tanulmányok - Munkácsi Bernát: Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben (III.) 4
ÁRJA ÉS KAUKÁZUSI ELEMEK A FINN-MAGYAR NYELVEKBEN. 15 ság a germánokkal és lettekkel való egybekeveredésből érthető. A szkitha-iráni fajvegyülés ethnikai folyamatát tükrözik a permi nyelvek nagyszámú iráni, illetőleg árja elemei is, minők (117. köt. 23. l.j: permi das «zehn» (das-das «hundert»), magy. tíz: v. ö. árja dacán-, örm. tasn, osszét das, pamiri dhas, dhis («hundert» : dhis-dhis) | permi das «fertig, bereit» : osszét dasnu, zd. dasina «recht, geschickt» | zürj. dor, votj. dor «seite», votj. dur «rand, ufer», cser. tor, ter «schneide ; rand, ufer, seite, finn térd «schárfe» : v. ö. zd. dara- «schneide, schneidigw; szkr. dhárá- \ zürj. dar, votj. duri «schöpflöffel» : szkr. darvi- | zürj. döra «leinwand» : osszét darás «kleid» | zürj. dom-, votj. dum- «anbinden», zürj. dom «zügel, zaum» : zd. dam- «binden, fesseln» | zürj. don, votj. dun, vogul-osztj. tin «preis» : zd. dana- «einsatz»? dana- «gabe»?| permi tu- «kráftig sein, wachsen», turn «kráftig, jung» : árja tu«vermögen», tuma «kráftig» | zürj. tasti, votj. tustí «tasse»: szkr. tasta-, zd. tasta- J zürj. turin, turun, osztj. törin «gras»: szkr. trna-, ujper. tarr | zürj. v urin, vurun «wolle»: szkr. urna- (várna-) | zürj. v ör k, osztj. verek «niere»: szkr. vrkka-, zd. veredka- \ zürj. v ö s n a «für, wegen» : örmény vasn, óper. vasna, szkr. vacan, éitrárí (hindu) bacan | zürj. ögir «glühende kohle»: szkr. angara, citrari angar \ zürj. votj. vugir, osztj. ugor, cser. angir, ánger «angel, haken» : osszétan^wr «angel»; ezek mellett permi vug, cserem, ongo «handhabe, henkel» = zd. anku- | zürj., votj. ju «korn, roggenw, finn jyvd: v. ö. zd. yava-, osszét yeu (1. föntebb) | zürj. mez (ischaf, widder» : szkr. mesa, ujper. més (1. föntebb) [ zürj. majög, votj. májig «pfahl, stange» : szkr. mayükha-, osszét miey, mi/ | zürj. mórt, votj. murt «mensch, mann» (1. föntebb) | zürj. zon, zonka «knabe, sohn»: óper. zana, osszét zanag \ zürj. sar, sárig, zárig, osztj. saras, édris, vog. ca?'is, lapp sar «meer»: szkr. saras? zd. zrayanh, ujper. zareh? J zürj. rekti- «ausleeren, aufráumen», rekmi- «leer werden»: szkr. rikta-« leér, geráumt» | zürj. ram, osztj. ram, röm, észt rom «rube, sanftmut, lust» : árja rdnxa- \ zürj. romié «wiedergekáutes» : szkr. romantha-, vakhí ramöt \ zürj. kom «winckel, ecke, augenblick»: osszét köm \ zürj. köl, kai «strick»: osszét yal; v.akuic,. •— Fémnevek (41—42.11.): permi zárni, mord. sima, sirne, cser. sörtnö, vogul somi, osztj. sorna, sarna, sarni «gold», magy. arany = zd. zaranya-, osszét zarina (ebben: suyzarina «gold», tkp. «reines gold») | permi
