Nyelvtudományi Közlemények 28. kötet (1898)

Értekezések - Munkácsi Bernát: Egy déli osztják hősének 1

4 MUNKÁCSI BERNÁT. bes első személyében a tárgyas alak pan- en volna, épúgy mint a futurumban pan-d-en (szemben az intransitiv men-eu, men-d-eu alakokkal); de amazokban az -n nyilván csak toll-, vagy sajtóhiba -u helyett, a mi kitűnik CASTRBN nyelvtanának 53. lapjából, hol a prset. és futurum többes 1. személyű ragja átható s át nem ható igéknél egyaránt -ew-nak van jelezve. A tárgyas és alanyi ragozás végzetei közt külömbség még a többes 2. személyében is volna (men-da: pane-den, s szintúgy a futurumban : men-de-da: pan-deden); de ennek igazolására sincs biztos adatunk : (130. s.) jangidada («so versuchet ihr's zuerst») «próbáljatok» alakkal van ugyan fordítva, de érthető így is: «próbáljatok ti előbb» (t. i.jökta, jantta). A futurumban ismét az egyes harmadik személyében volna világosabban észrevehető külömbség a tárgyas és alanyi ragozás közt (men-t: pan-de-t); ámde adataink közt van egy olyan is, melyben a teljesebb -det végzet intransitiv igén szerepel: (63. s.) tűrém yuttedet, jiypoytan te jügüttet, «wenn es tagt, kommen deine brúder her», tdk. «az ég ki fog nappalodni*) (vog. tqrém yqtli). — Az első és második személy kapcsoló hangzóinak föltüntetett külömbségeire (men-da-m, men-da-n: pan-de-m, pan-de-n) szintén nem sokat adhatunk; mert az e intransitiv igéknél is előfordul, pl.: (237. s.) man sora jidem, «ich komme bald» (jiv- «kommen», ji-dem «jönni fogok») | (114. s.) ent jiden, «du kommst nicht» | (149. s.) met-sagat jevettem ? «wie werde ich schiessen?» | (61. s.) met-sira jastedert ? «was wirst du ihnen sagen?« Mindezekből az a következtetés vonható, hogy az irtisi osztjákban a tárgyas ragozás külön alakjai megszűntek, illetőleg az alanyi ragozás alakjaival egybeestek. Jóformán látjuk is e jelenség okát. A beálló és folyó cselekvés kifejezésére az éjszaki osztjákban, úgy mint sok ige prsesensében a tavdai vogulban, az eredetileg gyakorító jelentésű -/ (10. -d) képző szolgál, melyhez a tárgyat kifejező -l rag (pl. vog. ráti-lé-m, ratés-lé-m) igen gyakran közvetetlenűl csatlakozik, így: ma ninén %alevat llllam, «ich werde euch morgen auffressenw (AHLQVIST : Sprache d. Nordostjaken 11. 1.; v. ö. EO. lelem, Obdorszki Illem, «eszem») | ma neyen%oltsa'esllerh? «warum sollte ich dich los lassen? (u. o. 12. 1.; v. ö. eslaf «lass mich los», u. o.) Minthogy már most ezen -Z tárgyjelölő igei ragnak szintén -d felelne meg az irtisi osztjákban, ez a folyó cselekvés •d képzőjéhez fűződve eredetileg talán -dd alakban lappanghatott,.