Nyelvtudományi Közlemények 28. kötet (1898)

Értekezések - Kalmár Elek: Állítmány és alany - 280

ÁLLÍTMÁNY ÉS ALANY. 301 hogy a kötőige egyezik meg az alanynyal, nem lehet, mert hová lenne akkor a 2000 éves logika ? Ennyit ér a logikát a nyelvtanban védelmezni. Most csak az a kérdés, hogy a két logika közül melyiket akarja védelmezni PAUL. Különben más logikai nyelvtanok sem tudnak már boldogulni a segédigével. A franczia nyelvtanok verbe-nek nevezik, s hogy következetesek legyenek, minden igét felmetélnek participe-Ta, és verbe-ie, vagyis est-ve. De ha csak az est az igazi vérbe, akkor mért hívják a többi ezer meg ezer szót is verbe-nek, miért nem találnak azok számára valami külön nevet? Különben a dolog még szomorúbban áll, mint ez az €gy hiba mutatná. A tanuló előbb a szótanban megtanulja, hogy pariéi', prier stb. stb. ezek verbe-ek, így meg így ragozzuk, képezzük, ilyen meg ilyen vonzatuk van (BEACHET et DUSSOUCHET: Gr. fr. 186. s k. 11.), aztán a mondattanban ráparancsolnak, hogy felejtse el mind azt, a mit tanult s jegyezze meg, hogy tulaj donkép csak egy ige van, az étre (ugyanaz 278. 1.), mely szabályt mások még kevesebb óvatossággal hozzák elő, mint BEACHET, s ha a tanuló két könyvet is megvásárol, egyikből azt tanulja, hogy a tárgyakat, határozókat a participe vonzza, s ekkor nem tudhatja, hogy miért oly fontos hát az ige; a másik nyelvtan pedig arra oktatja, hogy a bővítményeket az ige vonzza, s ekkor eltűnődhetik, hogy az a gyönge, hangsúlytalan est mi mindent meg nem bír, az egész nyelvszerkezet ránehezedik, mert az összes «úgynevezett)) igéket is ez pótolja. MAXWELL amerikai angol nyelvtana tisztán logikai akar lenni, de a kötőige elméletét mégis sikerül elejtenie s a mondat szerkezetét az igazi igéből magyarázza. Ha volna a nyelvben copula, annak a kapcsoláson kívül egyéb jelentése nem lehetne, a bleiben, ám fen szóknak azonban nagyon világos jelentésük van, ezekkel a fentebbiek után nem kell foglalkoznom, de azt hiszem, hogy még a lét-ige is van olyan önálló jelentésű, mint akármelyik ige, csak kevesebb mozgással jár: az alma a padláson van. Az ilyen mondatokban a kötőigés elmélet is valódi igének ismeri el a létigét, de miért ne lenne az valódi ige ebben a mondatban: az alma gyümölcs, mikor sem több, sem kevesebb mozgást nem tulajdonítunk az almának, mint az előbbi mondatban. Világos, hogy cselekedni, épen úgy cselekszik az alma itt is, mint ott. A hogy KEEN mondja, ezekben die Blüte ívird