Nyelvtudományi Közlemények 28. kötet (1898)
Értekezések - Munkácsi Bernát: Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben - 241
266 MUNKÁCSI BEENÁT. vételre a finn-magyar «száz» számnévnek egyezése az árjaság egy töredékének megfelelő szavával (osszét sade, sáda, ujper. sad) bizony föl nem jogosíthat, különösen minthogy — MÁTYÁsnak helyes megjegyzése szerint — az árja alakoknál «távolabb állanak a magy. száz-tói a görög kxaxóv, latin centum, szláv si>to; a német meg sem közelíti» (241. L). Az efféle megjegyzések indítják MÁTYÁst arra, hogy ugyancsak «Magyar-árja nyelvhasonlatok)) czímen tanulmányát ujabb adatokkal és az ellennézetek czáfolataival gyarapítva külön füzetben is kiadja (Pécs, 1858.) s egyszersmind állásfoglalását a finnmagyar nyelvrokonítással szemben világosabban kifejtse. Bár mindenesetre helytelenül alkalmazott nemzeti büszkeség s elfogultság, mik MÁTYÁst ezen s későbbi vitairataiban vezérlik, eszméi — különösen koruk viszonyait tartva szem előtt — korántsem oly dőreségek, a minőknek nyelvészeink körében rendesen tekintik. Teljes joggal írhatta ő (Előszó: X—XI. 11.), hogy ^nyelvünkben még nincsenek elválasztva a tiszta magyar gyökök az idegentől; nem tudjuk, mikor és kitől vett a nemzet vallási és polgárzati kifejezéseket, melyek puszta elemzés által nem hagyják magukat megértetni. Nemcsak a külföld példája s egyetemes érdekek, hanem honi nyelvészeti és történelmi hasznok is, ösztönözhetnének tehát egy-két tehetősb magyart, a tudományosság ezen kellékeivel bővebben megismerkedni. Kisebb körre lehetne ekkor szorítani a nyelvészetünkben áradozó conjecturalis szószármaztatást s alapost lehetne mondani őstörténelmünknek Persiát, vagy Parthiát illető, mindeddig csak elutasított, szakértőleg nem tárgyalt kérdéséről. ... A nemzet Tudós Társaságának programmjából a keleti nyelvek müvelése, tanulmányozásának serkentése s támogatása hiányoznak. Főczélja ugyan a honi nyelvmüvelés; de tévedés azon hiedelem, hogy e sokat vándorlóit, szövetkezett nemzetnek nyelve, csupán önmagából, vagy csak finn-tatár hasonlatok által kielégítőleg elemezhető s eredeti tisztaságában felfogható. A belekeveredett idegen elemek ázsiai származásúak is lehetnek; s többeket épen az érdekelne leginkább, mily érintkezésben állhattak hajdan őseink s mely szomszédokkal; s erre nyelvhasonlításon kívül, minden más eszköz elégtelen.)) Ily irányban tekinti MÁTYÁS kísérletnek árja szóhasonlatait, melyekből ide iktatjuk a figyelemre méltóbbakat:
