Nyelvtudományi Közlemények 27. kötet (1897)

Értekezések - Asbóth Oszkár: Magyar o – szláv o 64

72 ÁSBÓTH OSZKÁK. ,mely bizonyos állást foglal el, valamivel foglalkozik: carau§ fuvaros, jucaus tánczos, bdtdus verekedő. így értem az astálús, pápirús fejlődését, sőt érteném még az aljanus «inimicus»: ellenes alakot is, csak tudnám, honnan vette ALBXICS, mert idézeteiben ilyen alak nincs és TITKIN szótárában sem találom nyomát. De hogy egyáltalában nem lehet csak úgy egyszerűen a birtukus, lakatus szókra hivatkozni, azt untig mutatják más ide vágó főneveken észlelhető tünemények is. A notarus lehet elvégre egy notarius-n&k a mása is, a magyar nőtáros alaknak szorosan megfelel a nőtáros, de találunk nőtáras és notares alakokat is ; a mészdros-n&k misaros meg misarás felelnek meg, a ldngos-t Arad megyében az oláhok is langos-n&k híjják (I. «Pótlékok» Nyr. 17:119); dohányos-ból meg épenséggel duhdnis lett! Kinek volna ilyen adatokkal szemben bátorsága azt állítani, hogy a magyar os-t az oláh its-nak hallotta ? Vagy vegyük a bírtuk szót, a mely ALEXICS szerint «Bihari szó» (a birtukus-?ó\ is azt mondja ALBXICS, «ugyanott hallottam))). Ha a magyar nyelvből átvett szó legalább közvetlenül átvételekor még magyaros hangsúlyát megőrizte, akkor az u már is meg van magyarázva, mert a hangsúlytalan oft-nak uk-M való változása akkor könnyen érthető. Meglehet, hogy csak ez átmenetei után kapta a bírtuk a többi -uk-m végződök hangsúlyát az utolsó tagon, de meglehet az is, hogy az uk (wc)-ra végződő szók hatása közreműködött már az -o/í-nak -uk-hí való változásánál v. ö. oláh butuc, bulbuc, bursuk, buzduluc stb. A bírtuk magyarázata megadná a "Magyarországi részeken»használt tuluk tulok magyarázatát is. Maradnának mindössze: cukiír czukor, curdá csorda, futj la fogoly, hamuka homok («Arad s Bihar m.»), holúmb: halom («Arad m.») és úskúld oskola, a melyben azonban az egyik u meg a másik u is hangsúlytalan lehet, a szerint hogy úskula vagy iiskúla-nek hangsúlyozzák. Nem vettem fö] a cúkur szót, mert még ha igaza is volna ALEXics-nak, hogy a magyar csokor-n&k felel meg, nem volna biztos épen a hangsúlyos w-nak o-ból való keletkezése, mert a Székelyföldön csukor a csokor, csukros székfű, «viloja» és rózsa van amarra, a hangsúlytalan u-vú pedig nincs már mit bujlódnunk. De én egyáltalában nem hiszek »cakur'. csokor féle egyeztetésben. Lássuk csak egyszer ALEXICS adatait (Nyr. 16:440): *éukur», áukurj: 1. cirrus, fimbria (Lex B.) : franse, quaste (ISZER: Wörterb.) : rojt, bojt, csokor. 2. grobe weisse bauernhosen (ISZER: Wörterb.). «Dráguca dumitale sa nekat si áukurí bráuluj staű deasupra reuluj: A maga szeretője befúlt e övének csokrai (rojtjai) a patak fölszinén vannak (Gaz. T. 1886. 186.). Mindenfelé. V. ö. CIH. Dict. II. 491. «CIHAC szótára nincs kezemnél, de a nélkül is merem azt állítani, hogy ez az oláh cukur semmi egyéb mint a messze földön