Nyelvtudományi Közlemények 27. kötet (1897)

Értekezések - Volf György: Az egyházi szláv nyelv hazája és a magyar honfoglalás - 1

AZ EGYHÁZI SZLÁV NYELV HAZÁJA. 35 nyelvet kellett volna föltenniök, mint a milyen ott a IX. században volt. Ennélfogva a balsiker csakugyan előrelátható lett volna; csak Talamivel komolyabban meg kellett volna fontolni a dolgot. OBLAK-nak maczedoniai kutatása nem azért nem járt kellő eredménynyel, mert nem talált elegendő támogatásra, mint JAGIC panaszolja,*) hanem mert egészen romantikus, minden tudományos alap nélkül való vállalkozás volt. Nem hiába, hogy a szlavisztika alapítói romantikusok voltak; egy erős romantikus vonást megőrzött egész máig mind czéljaiban, mind útjaiban, melyekben még mindig kevésbbé a higgadt ész, mint az élénk képzelet és a kalandkedvelő érzelem vezeti. Ismétlem tehát: az infínitivus hiánya, a declinatió elejtése és príepositióval pótlása, valamint a névmutató használata a maczedon, különösen a szaloniki-környéki nyelvjárásokban mind vagy már a IX. században megvolt vagy csak azóta támadt. Ha az előbbi áll, akkor az oszlovén nyelv úgysem lehet közülök való; ha pedig az utóbbi a való, akkor a mai maczedon nyelvjárások, minthogy szükségképen mások, mint a minők ott a IX. században voltak, az oszlovén nyelvre nézve semminemű tanúságot nem tehetnek. Maczedoniában, Szaloniki vidékén tehát se így, se úgy nem lehet az oszlovén nyelv hazáját keresni. De azt mondhatják a maczedon eredet hívei: elfogadjuk azt a második esetet, hogy a mai nyelvjárások helyett Szaloniki vidékén a IX. században egészen más nyelvjárások voltak; de akkor meg kell engedni, hogy ott szakasztott olyan nyelvjárás is lehetett, a milyen az oszlovén. Természetes, hogy a második eset szerint lehetett, hiszen olyan nyelvjárásnak valahol szükségképen léteznie kellett. Csak az a kérdés, hogy Szaloniki vidékén-e, vagy másutt. Különben ezen ne vitatkozzunk, hanem várjuk meg, míg a maczedon eredet hívei vagy egy Szaloniki vidékéről való IX. századbeli nyelvemléket födöznek föl, vagy valamelyik mai szaloniki-környéki nyelvjárást ezer éves szakadatlan története fonalán a IX. századig vezetik vissza. Akkor majd könnyebben Ítélhetünk a dologról. Addig nem mondhatunk egyebet, mint hogy a Szaloniki környékén tett kutatások csak azt igazolták, a mit már előre meg lehetett volna mondani, hogy a *) Archív f. slav. Philol. XV. köt. 619. és XVIII. köt. 633. 1. 3*