Nyelvtudományi Közlemények 27. kötet (1897)

Értekezések - Volf György: Az egyházi szláv nyelv hazája és a magyar honfoglalás - 307

AZ EGYHÁZI SZLÁV NYELV HAZÁJA. 319 Ki akkor a régibb lakó, ki a későbbi jövevény? Kétségkívül mindig régibb lakó az, a ki a hely nevét tovább adja, mint az, a ki átveszi, és az utolsó átvevő minden bizonynyal a legkésőbbi jövevény. Ezt a tót helynevekre alkalmazva, mindenki csak arra a következtetésre juthat, hogy a tótok, minthogy a legkésőbbi átvevőknek bizonyulnak, szükségképen a legkésőbbi jövevények is. így merő koholmány, hogy a honfoglaló magyarok már itt találták őket és voltaképen tőlük hódították el e földet. A tótok még akkor mélyen az idők méhében rejlettek és épenséggel nem születtek oly korán, mint JAGIC és követői szeretik gondolni, a kik a puszta képzeletből merítve azt állítják, hogy Morvaország nyelvi viszonyai már a IX. században olyanok voltak, a milyenek ma, s így a régi marahánok ugyanazt a cseh nyelvjárást beszélték, a melyet a mostani morvák beszélnek, valaminthogy ugyanakkor Magyarország északnyugati részét már a tótok lakták, még pedig jóval nagyobb területen, mint ma; sőt egyikükkel a káprázat már azt láttatja, hogy még Pannoniának is nagy része tót volt.*) De szükségképen ilyen eredményre kellett jutniok, mikor nem hallgattak a magyar nyelv vallomásaira, mely mint egyetlen hiteles szem- és fültanu egyedül tehet e kérdésben igaz bizonyságot. Megvetve a valót, csak meséhez folyamodhattak. Bizony pedig úgy áll a dolog, hogy beteljesedett rajtunk a magyar közmondás. Országunk északnyugati része a honfoglalás előtt marahán volt, a honfoglalás után magyarrá lett és hosszú ideig az is maradt, míg utoljára be nem költözött oda a tót és majd teljesen ki nem szorította a magyart. És mégis azt híresztelik, hogy a magyar verte ki valamikor a tótot a házából és hogy a szemmel látható tót terjeszkedés csak visszafoglalás. De mért ne híresztelnék, mikor a magyar történetírók is, hiszékeny seggel pótolva a kutatást, valónak fogadták e mesét, sőt egyikük MUNKÁCSY MiHÁLYlyal is elhitette, a ki történeti tanácsadójában bízva, a honfoglalás képén tótokkal fogadtatja Árpádot. Kár, hogy a mester nem örökítette meg a képen tudós sugalmazóját is. *) VONDEÁK: Altslov. Studien 80. 1.