Nyelvtudományi Közlemények 27. kötet (1897)

Értekezések - Volf György: Az egyházi szláv nyelv hazája és a magyar honfoglalás - 1

AZ EGYHÁZI SZLÁV NYELV HAZÁJA. 23 De mi fontossága van a glagol A kiejtésének az ószlovén nyelv eredetének kérdésében ? Úgy látszik, mert világosan sehol sem találom kifejezve, maczedon eredetűnek szeretnék vele bizonyítani először a glagol írást, hogy azután ennek segítségé­vel az ószlovén nyelvet is maczedon eredetűnek bizonyíthassák. Nem kell ismételnem, hogy a glagol A betűnek mindaddig lehetetlen akár maczedon, akár másféle kiejtést tulajdonítani, míg magának a glagol írásnak nincsen tisztázva az eredete. Tehát nemhogy a glagol A kiejtése tárhatná föl a glagol írás eredetét, hanem megfordítva csak a glagol írás eredete adhat útmutatást, hol keresendő a glagol A kiejtése. E nélkül egyenlő joggal és egyenlő kilátással minden szláv nyelvnél és nyelv­járásnál lehetne tapogatódzni, hogy melyikük fejti meg azt a kiej­tést. Csakhogy a glagol írás eredete ma is homályos. Még mindig nincs biztosan eldöntve, hogy a kétféle ószlovén írás közül melyik az eredeti, melyik származik tehát Cyrillustól, ha el­fogadjuk is, hogy a valószínűség nem a cyrill, hanem a glagol írás mellett szól. De akármelyik legyen az, annyi bizonyos, hogy Cyrillus nem Szalonikiban, tehát nem Maczedoniában szerkesz­tette. A legenda szerint Konstantinápolyban kapta hozzá az isteni sugallatot és miután ott el is készítette, nyomban kísérletet tett vele, szlávra kezdvén fordítani János evangéliuma elejét.*) Ebből azonban Cyrillus írásának csak helyszerinti és nem nyelvbeli ere­detét tudjuk meg. Hogy készítésekor maga Cyrillus milyen szláv nyelvet vetett írásának alapúi, azt csak találgatni lehet; se biztos adatunk se semmiféle más bizonyítékunk nincs rá. Lehetséges, hogy az a nyelv, melynek alapján szerkesztette, azonos azzal a nyelvvel, melyre alkalmazta; de az is lehetséges, hogy nem azonos. Az előbbi esetben az írás eredete eldöntené az ószlovénnek vagyis annak a nyelvnek is az eredetét, melyre Cyrillus az Ő írását alkal­mazta ; az utóbbi esetben az írás eredetéből csak az következnék, hogy az ószlovén nyelv más eredetű. Az írás maga azonban mind­erről nem árúi és nem is árúihat el semmit sem. Mert föltéve, hogy Cyrillus Konstantinápolyban, mielőtt bátyjával a nyugati szlávok­hoz indult, szülővidékének valamely nyelvjárása alapján készítette szláv írását, akár a glagol, akár a cyrill legyen az, ki tudná meg­*) Vita sancti Comtantini cap. XIV.

Next

/
Oldalképek
Tartalom