Nyelvtudományi Közlemények 27. kötet (1897)

Ismertetések - Balassa József: Újabb phonetikai irodalom 227

ISMERTETÉSEK ÉS BÍRÁLATOK. 229 kívül jártasnak kell lennie az akusztikában is, éles zenei hallással kell bírnia, hogy megismerje a hallott hangot s a hanghordozás, a hangsúly zenei elemeit, foglalkoznia kell psychologiával és biológiával, hogy & nyelvbeli jelenségek okait is kutathassa, s végül — a mit tán először kellene említeni — otthonosnak kell lennie a nyelvtudomány terén is. A legutóbbi években megjelent phonetikai munkákon meglátszik e tudomány újabb haladásának jótékony hatása, de egyúttal az is, hogy a kutató könnyen tévedhet egyoldalúságba. BREMER akusztikai alapra fekteti a német nyelv phonetikájának tárgyalását; KXINGHARDT csakis a liangok képzésének módját tárgyalja, nem is ír rendszeres phonetikát, hanem csak a beszélő' szervek és a fül gyakorlására ad praktikus útmutatást ; VIETOR a hangok képzése módjára alapítja osztályozásukat és a tárgyalás menetét, e mellett phonetikájának legújabb kiadásában kellő figyelemmel van a hangok akusztikai sajátságaira is, úgy hogy az ő könyve a legalkalmasabb segédeszköz, hogy a kezdőt a phonetika elemeibe bevezesse. BREMER könyve első kötete a Grammatiken Deutscher Mundarten •ez. gyűjteménynek s czélja, hogy a kezdőnek útmutatást adjon, mikép kell saját kiejtését, valamint másoknak beszédét helyesen megfigyelnie. A mű négy részre oszlik. A bevezetésben BREMER megállapítja a phonetika körét és czélját, s igen helyes különbséget tesz az elméleti és a gyakorlati phonetika között: «Die theoretische Phonetik, welche sich Selbstzweck ist, ohne nach ihrer Verwendung im praktischen Lében zu fragen, muss gleichmássig allé Faktorén, welche zum Sprechen überhaupt gehören, in den Kreis ihrer Untersuchung ziehen. Die praktische Phonetik, derén Zweck ausserhalb ihrer selbst liegt, welche keine selbstándige, sondern nur eine Hülfswissenschaft ist, bescháftigt sich vorzugsweise mit denjenigen Sprechfaktoren, derén Wirkung man kennen muss, um sich der Vorgánge beim eigenen Sprechen bewusst zu werden und die Sprache anderer nachbilden zu können.» Ezután szól a phonetika viszonyáról a nyelvtudományhoz, a psychologiához és az akusztikához. A második részben a beszélő szerveket és működésüket ismerteti. A harmadik részben (Die akustische Wirkung der Tatigkeit unserer Sprechiverkzeuge) akusztikai alapon osztályozza és tárgyalja a német nyelv hangjait; végül a negyedik részben bemutatja a német nyelvjárások feljegyzésére szolgáló phonetikus irását. BREMER tárgyalásmódja világos ós igen érdekes; mégsem hiszem, hogy kellőleg tudná szolgálni azt a czélt, melyet maga elé tűzött. A praktikus phonetika, melynek feladatát nagyon jól határozta meg, a hangok képzése módját kell, hogy első sorban figyelembe vegye ; erre biztosabban és pontosabban lehet építeni, mint akusztikai hatásukra.