Nyelvtudományi Közlemények 27. kötet (1897)

Kisebb közlések - M. J.: Labancz 216

216 KUNOS IGNÁCZ. izba, üreg, sátor, cabane, huttes, chaumiére, coban izbasi pásztorkunyhó. BAEB. a szláv jazba, jazbina-ból származtatja. MIKLOSICH a szláv izba, jezba stb. alakok mellett a magyar szobát is felemlíti. izbandit, erős termetű, rossz ember, brigand, homme de mauvaisse mine BARB. AZ olasz sbandito átvétele, v. Ö. magyar bandita. izgara, izgara, rost, grillage, mutfak izgaram konyharost, gemi izgarasi grillage de navire BARB. A görög έαχάρα átvétele. A török nyelvbe a mohamedán czigányoktól került, kik a készítésével foglalkoznak. izmavla, izmaola (eperfaj), espece de műre jaune, vulg. αγα§ cileji faeper BARB. MEYER az újgörög σμέονρον átvételének tartja. izmarid, éperlan, goujon BARB. A görög σμαρίδα átvétele. KUNOS IGNÁCZ. Labancz (laboncz, loboncz, lafancz). Már CORNIDES jó nyomon járt, mikor azon nézetét nyilvánította, hogy a labancz és a landsknecht szoros összefüggésben állnak etymologiailag is (Ungr. Mag. 1 : 225). GRIMM (6:139) és KLUGE

5 (225) szótáraiból tudjuk, hogy a XVI. században a ,landsknecht' német neve s egyszersmind gúnyneve lantz volt. A magy. labancz csakis evvel a fn. lantz-ozsil hozható kapcsolatba ; de hogyan ? Mivel a magyarban a nasalis + consonansnak az eló'tte levő vocalisra semmiféle hatását sem ismerjük, kutatnunk kell, hátha találunk valami ilyest a velünk érintkező német nyelvjárásokban. Segítségünkre jön e tekintetben a m. kudarcz (kuarcz, kuvarcz), a melyről tudjuk, hogy a n. kurz átvétele, még pedig azon törvénynél fogva, hogy a bajorban az и az r előtt o-vá, még gyakrabban ua-vá lett (vö. WEINHOLD, Bair. Gr. §. 162); erre a jelenségre nyelvünkben még egy biztos példa van s ez a surcz, a melynek sor ez és suarcz alakja is van (Tsz. NySz.). NAGL, ki saját szülőföldjének, egy osztrák falunak a nyelvjárását írta meg, azt írja Da Roanad §. 3, anm. 2.-ben, hogy az osztrák nyelvjárásban Hans helyett Haünds, tanz helyett taünz stb. járja. Ez analógiák alapján teljes biztossággal kövotkeztetjük, hogy a n. lantz az osztrákban Haünz volt, s ilyen kettőshangzós alakból lett a mi labancz {laboncz, loboncz, lafancz)-пик. Hogy mi az oka ez esetben annak, hogy itt b, f, míg ellenben a kudarczban (és változataiban) d, h, ν a hiatus-töltő hang, azt egyelőre válasz nélkül kell hagynunk. M. J.