Nyelvtudományi Közlemények 27. kötet (1897)

Értekezések - Melich János: Geréb 206

GERÉB. 209 grave > graba is egykor meghonosodott szó volt, v. ö. PESTY, Magyarország helységnevei: Gerébrét (Tordamegyében), Gerébhegy, Gerébkiítja, Geréb, Gerébhez tört. emlékű ház Vízaknán, Alsó-Fejérmegyében, hol a szász gerébek laktak. (V. ö. Szék. Oklevt. 3, 42, 43.) A másik gerébnek a jelentése mind a NySz., mind pedig a MTsz. egybehangzó tanúsága szerint: «part, töltés, malomkikötőhely», sőt tréfás jelentésben is mondja a nép: «fordű a </meöedre», a mi a. m. fordulj hanyatt, azaz tulajdonkép a «hátadra». — Ennek & gerébnek látszólag ismerjük az eredetét; LiEscHKÁ-nál ez áll: «geréb agger littoralis, sine dubio ex germ. grab, vei. der graben ,fossa', aut ex slav. grb, hrb, gerb, gibbus et inde hrba ,agger, cumulus, strues' (Elenchus, 84)». MiKLosicH-nál is föl van véve a szó ; a Nyr. XI. kötetéből ezt idézhetjük: «gereb, geréb ,agger littoralis, littus, ufer, KKESZN. szerint collis, hügel. — {*greb), rut. grebla, grobla* (167.1., v. ö. Die slav. Elem. 28.1.). — A MIKLosicH-féle etymologia teljesen hibás, mert ha a magy. gerébnek megfelelő szó a cs.-ben hrb, szerb.-horv. grb, or.-ban gorb'L, akkor ez a szó a ruténben még továbbképezve nem lehet grebla, grobla. A MIKLOSICH-féle egybeállítás tehát elesik ; marad a LESCHKÁ-Ó, ebből is persze nem a német, hanem a szláv egyeztetés. Figyelmet érdemlőnek tartom ugyanis LESCHKÁ-nak e kijelentését: «aut ex slav. grb, hrb, gerb gibbus stb.» Mielőtt a szó fejtegetésében tovább mennék, szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a szó helyes megfejtéséhez okvetlenül szükséges tudnunk, geréb vagy gereb-Q az eredetibb alak. Tegyük föl, hogy a geréb. Ez egy eredetibb grébve megy vissza, ép úgy mint a cserép >> óbolg. crépii-m. A szlavisztika arra tanít, hogy az orosz teret, telet, a lengyel és a lauziczi szorb tret, tlet (v. ö. trat, tlat; torot, tolót; trot, tlot), a délszláv [és cseh-tót] tret, tlét alakoknak felel meg. (E szerint a mi Beregünk nem lehet délszláv eredetű, mert akkor Berégnek kellene hangzania). Az idevágó analógiák kapcsán a gerébnek eredetibb alakja greb volna; ha azonban tekintetbe veszszük a szerb-horvát grb, grba, szlov. grba [cs. hrba, hrb, t. hrba] szavakat, akkor azt kell állítanunk, hogy«gibbus»jelentésű délszláv grebiy nem létezett soha. A gerébnek nem is geréb, hanem geréb az eredetibb alakja. Tekintve, hogy a szó aránylag újabb keletű, magyarázatánál nem kell okvetlenül óbolg. alakra visszamennünk, hanem megelégedhetünk azzal, ha a ma is élő délszláv nyelvek valamelyikéből a szót kimutathatjuk. A szlov.-ben grba der höcker, der buckel, pl. grbe, bodenerhebungen (WOLE-OV Slovar 1: 246), horv.~ grb: leda [isporedi grba. Rijec je praslovenska gerb, isporedi stslov. griyb'h, leda (v. ö. ószlov. grbbafrb ,gibbosus' MIKL. Vergl. Gr. 2, 182), i russ. gorb'L, ces. hrb (v. ö. GEBAUEK Hirl. Mluv. jaz. cesk. I, 60, 61, 62, 85, 288), pol. gorb. Samo na jednom mjestu XVI. ili XVII. vijeka u knizi pisanoj crkvenijem NYELVTTTD. KÖZLEMÉNYEK. XXVII. 14