Nyelvtudományi Közlemények 27. kötet (1897)

Értekezések - Volf György: Az egyházi szláv nyelv hazája és a magyar honfoglalás - 1

16 VOLF GYÖRGY. loniki vidékéről vagyis déli Maczedoniából való. Pedig itt sok egyeben kívül az is lehetséges, hogy Cyrillus és Methodius, noha. Szalonikiban születtek, mégis más vidéki szláv nyelvet beszéltek. Szaloniki mindig görög város volt és ma is csak igen csekély számú szláv lakossága van. A szláv apostolok korában pedig még azt sem tudjuk bizonyosan, hogy falain belül egyáltalában voltak-e szlávok. Ha voltak, számuk még a mainál is csak jóval csekélyebb lehetett és mint ma is, többfelől verődhetett össze, úgy hogy valami egységes szláv beszédre gondolnunk sem szabad. Ma is Szalonikiban annyi szláv nyelvjárást beszél a kisszámú szlávság, a hány vidékről szakadt oda; a műveltebbek többé-kevésbbé a bolgár irodalmi nyelvvel élnek. Ilyen köznyelvnek azonban Cyrillus és Methodius idejében még nyoma sem volt. Ha tehát ők magában Szalonikiban tanultak meg szlávul. akkor egyedül a jó Isten a megmondhatója, hogy miféle szláv nyelvjárást sajátítottak el. Hasonló eredményre jutunk, ha Szaloniki környékére gondolunk. Ott a szláv nyelvjárásoknak ma is igen nagy tarkasága uralkodik. Mekkora lehetett hát a IX. század elején, mikor a szlávok Szaloniki környékén és Maczedoniában általán meg többnyire rajzottak és végleg még csak igen kis részben telepedtek le! így ki tudná megállapítani, hogy a véletlen miféle szláv nyelvjáráshoz juttatta Cvrillust és Methodiust? Pedig mind ezen kívül az is tekintetbe veendő, hogy a szláv apostolok műveltségüket nem szülőföldjükön, nem Szalonikiban, hanem Konstantinápolyban szerezték. Hátha itt sajátították el szláv nyelvüket, vagy a magukkal hozott szláv nyelvjárást itt mással cserélték föl ? Csak annyi bizonyos, hogy szlávul tudtak; de hogy hol szerezték ezt a nyelvüket, arra ugyan senki sem tud felelni. Hiszen lehetséges, hogy Szalonikiban, sőt ennek még a valószínűségét is megengedhetjük,, de akkor is teljes bizonytalanságban maradunk e szláv nyelvük minősége felől. Látni való tehát, hogy a Maczedoniába vivő út egyáltalán nem olyan egyenes és olyan sírna, mint a maczedon elmélet hívei gondolják. Az első nagy akadály az, hogy Cyrillus és Methodius nyelvét, egyáltalán nem is ismerjük. Pedig ezt szükségképen ismernünk kellene, először azért, hogy megállapíthassuk a legrégibb emlékekben megőrzött ószlovén nyelvvel való azonosságát, másodszor pedig,,, hogy hazájának keresésére indulhassunk és így az azonosság alap-