Nyelvtudományi Közlemények 26. kötet (1896)

Értekezések és közlések - Munkácsi Bernát: Déli osztják szójegyzék 9

DÉLI OSZTJÁK SZÓJEGYZÉK. 47 {szíj-ösztönző), melylyel a lovat hajtják; nuriyg amtu (S.) szíjjal felakasztott bölcső; käviyg п., S. pasnéyg n. gyöngygyei beszegett bőrgyeplő. — nur «riemen». C. nirem vessző ; 1. nérém. noy (КО.), VJ. пиу лось (jávor); torom-noy божш лось (égi jávor, gönczölszekér; jevet-pögel-nuy-juyk-valay hét-рядовъ (szeres) . . . emberi külsejű, ott ól, hol az égen а морокъ (felhő) megy, kicsiny mint egy воробей (veréb), szellőn repül (v. ö. vogul Tquliy PqskérJ; ortélpente nuyi-yat, neilpente n. y.: ort хозяйнъ (gazda), nuyi-yat пташка-изба (madárszoba); noye-neyg-ik-emtér (jávor-nő-férfi-folyocska). — S. noy, nouy «elentier». S. noghej, noy ej (S. КО.) мясо (hús), jelű n. friss hús; sqyenpghej (S.) ТЕЛО (test, «bőr-hús»). — S.nögoj, I. подо, nöga id. — ÉO. noya, noyi «fleisch, körper». A. — ÉV. nqul hús. noyés, noyos (КО.), FO. Jg. V. nuyés соболь (nyuszt); nuyésmoréy калина (viburnum opulus) bogyója; N'uyés-jay, N'oyséng-jüye (folyónevek); N'uyés-poténg joghon nyusztganéjos folyó. — nogos id. C. — EO. noyos, noyés, noyés id. A. — EV. noys id. noyor- строгать (faragni, gyalulni). — I. nöyrem, S. nogrem «schnitzen». С. — nöyorlem «hobeln, schnitzeln». А. п о I, S. nul носъ (orr). — I. not, nat, S. -hol id. •— EO. nol id. — EV. nol id. noléy: Kögh-n. Ural, magas мысъ (hegyfok). — V. ö. nol. по 11 и, tqrom-n. (КО.) присяга (eskü). — EO. noltlem ^schwören, fluchen». А. — EV. nuli eskü. norém mocsár; 1. nqrém. norém-jay osztják-szamojéd; 1. nqrém. nöyk nyári madár, (?) fürj. nul (S.) orr; 1. nol. nul: min nul (S.) мы вм-встъ (mi együtt), nul-vél veit дракъ (egymással verekesznek), nul-löghevelt соръ jegymással pörlekesznek), nul kafleftal бракъ (házasodnak). — EO. nula «gegenseitig, gegeneinander», nul-véllem «einander schlagen, sich schlagen». А. — KV. nouté egymásközt. n и r-jent рожь (rozs). nülqy (КО.), K. nitä nyolcz, nül-sat nyolczvan, nül-satörg-ej nyolczvanegy, nülkamété nyolczadik. — S. nigelay, I. riit, riida id. — EV. nol-lou id. ú ü r, nur szíj; gyeplő; 1. nir. nur чирокъ, kacsaféle (anas querquedula). P pa-ku (S.) посторонний (idegen). — S. pa, I. peg «ein fremder, ein anderer». С. — EO.pa «anderer; und, auch; noch, wieder;» pa mü «fremdes land». A.