Nyelvtudományi Közlemények 26. kötet (1896)

Értekezések és közlések - Ásbóth Oszkár: Magyar o – szláv o. I. 455

MAGYAK 0 — SZLÁV 0. 465 és az akadémiai szótár I. köt. 1880—1882). Egészen megfoghatatlan, hogy sem MUNKÁCSI, sem HALÁSZ nem használták azt a két alapvető' munkát, tt melyben DANICIC egyebek közt e szónak is helyes magyarázatát adja. Ugyancsak DANICIC ismerte föl, hogy a csak BELLOSTENEC szótárában talált bota a magyar feoí-ból származott (1. akadémiai szótár 3. bota), HALÁSZ azután önállóan ugyanahhoz az eredményhez jutott (1. i. h. 5. sz.). De a magyar marokvas-ból lett szerb morokvasa származása még nem volt világos DANICIC eló'tt (1. Osnove 359. 3. jegyz. Tudja cé diti morok­vasa «a morokvasa idegen lesz»), pedig MATZENAUER Cizíslova ve slovans­kych recech 256.1. már 1870-ben megadta a helyes magyarázatot, a melyet HALÁSZ innen jegyzett ki. MUNKÁCSI ezt a fontos munkát sem ismerte. A szó a mi szerbeinknél annyira ismeretes, hogy egy vígjátékban (Lju­bav nije sala) a fó'személy neve Morokvasicka, azaz Morokvasicné. VÜK azt mondja, hogy a «vojvodiná»-ban használatos. Ugyancsak MATZE­NAUER-ból jegyezte ki HALÁSZ a csobány «csobolyó» (1. Tjsz. csobán, cso­bány a.) szóból lett szerb cobana-t, a melyet DANICIC is magyarnak mond (Osnove 194. 2. jegyz. és akadémiai szótár cóbaiia a.). MUNKÁCSI éles szemét dicséri, hogy HALÁSZ csak négy, részben nagyon szűk körben használt tájszót tudott a fönt említett 38 esethez hozzátenni. Egy ilyen kifejezéssel én is megtoldhatom MUNKÁCSI lajstro­mát, a gombóc szóval, a mely nemcsak a Bácskában járja, hanem a horvát katonaságnál szélűben használatos, különösen a többes gombod alakjában (1. az akadémiai szótárt). De hozzá adhatok egy messze elterjedt szót is> a melyet, igaz, MUNKÁCSI is ismert, föl is említ, de a melynek a magyar szóhoz való viszonyát nem helyesen fogja föl. MUNKÁCSI ugyanis a 100. laphoz írt jegyzetben azt állítja, hogy a szerb tolmac, tolnáé nem bizo­nyítható magyarból átvett szónak, mert az oroszban is tolmac(í)-n&k híjják a tolmácsot.*) MIKLOSICH Etymologisches Wörterbuch 369. 1. tül­mací a. ebben nem lát akadályt és bátran kimondja, hogy «s. tolmac, tomac, tolmaciti, tomaciti aus dem magy.» Föltűnhetik valakinek, hogy ugyanott a szlovén tolmac, tolnac, tolmaciti, tomaciti alakokat mért nem mondja szintén magyarból kerülteknek. Véletlen ez nem lehet, mert hi­szen egy két évvel előbb megjelent értekezésében is szakasztott ugyanazt találjuk : a szlovén tolmac, tolnac-ná\ nincs semmi megjegyzés, míg 3 sor­*) MUNKÁCSI a szán és tolmács szókról együttesen beszól, úgy hogy nem egészen bizonyos, helyesen értelmeztem-e fejtegetését, azért szóról szóra idézem e fejtegetés utolsó mondatát: ((Előfordulnak ugyanis a legtöbb éjszaki szláv nyelvekben is, pl. az oroszban azonos alakban (azonkívül a tolmács a németségben), minél fogva kizárólagosan magyar kölcsönvételek­nek nem bizonyíthatók.*

Next

/
Oldalképek
Tartalom