Nyelvtudományi Közlemények 26. kötet (1896)
Értekezések és közlések - Munkácsi Bernát: Déli osztják szójegyzék 9
40 MUNKÁCSI BERNÁT. sar (Jg.) folyóáradványból keletkezett tó; 1. jar, s a r-lüpet (Jg.) саравая трава (fü neve), melyet thea gyanánt használnak. sarak, sorok (КО,) сырокъ (coregonus vimba); s.-iki az a hónap, melyben a s. hal vonul fölfelé; saray-tülis (КО.)id. —I.saray, S. sarak «plötze» C. — ÉO. soré/ id. A. 8 ara у (S.) скоро (gyorsan), sarka (S.) на часъ, rövid időre. — S. sárga « schnell») С. — ÉO. sara «gleich, bald». С. sar avat! (K.) fejdísz-féle (?). S a r g a t-jay-puyél (S.) Сахалинсшй falu; Surgunl-vac (КО. K.) Szurgut. sar (VJ.), V. sart, КО. sqrt csuka; sqrtéyg pöy (VJ.), sqrtéyg emtér (VJ.); sar-makel (VJ.) машки щуки=кишки (belek) a medvénél; sar-poyilemte-vay острогъ (kaloda, dutyi), щуку тыкаютъ; Sarta-jay Черталы (falu neve). — ÉO. sart, sört id. A. — ÉV. sort id. saren arany, sarúeng vay, sqrne-vqy aranypénz, sarneyg nuru (S.) aranyos szíj; sat vellempu sqrén köy joyér 100 разными цветками (száz különböző aranyköves pánczél); sarén-may-korrafjoyér arany-hód . . . pánczél. — I. sorna, S. sarna id. say, soy (КО.) осетръ (tokhal). — I. söy, S. soy, souy id. C. — EO. soy, suy id. A. sqyata, sayeta (S.) хорошенько (jól, jócskán). — ÉV. saka igen, nagyon. sqyem (VJ.): kut'erké-s. гнездо бурундука, носъ medvénél (csíkos evet fészke=medveorr). s qyér(K. S.) tehén. — sägar id. C. r sacci родный (rokon). — V. ö. EO. säsi-iki «grossvater», säsi-imi «grossmutter». A. sqtem-tot (K. S.) villám. s áment а у (S.) fejkendő; 1. somentay. savoj (S.) илъ (iszap, sár). — Zürj. soj, votj. süj, suj agyag. sálé (S.) образки (levágott darab); köy-sqle, k.-sqlay nyílfajta. sqlna соль (só). — ÉV. solvél id. — DO. sat id. C. — ÉO. sol, sola id. A. sqram (K.) мелкая (sekélyvíz; tkp. «száraz»). — S. särem, I. sörem «trocken» ; sör- «trocken werden» С. — ÉO. sőrém «trocken; seicht, untief». А. — v. ö. ÉV. tqsém ja sekély (száraz) vizű folyó. seu (K.) коса (hajfonat); käviyg s. gyöngyös h. — I. seu, S. seuy «flechte». С. — ÉO. seu, sev «haarflechte». A. — ÉV. sa'i id. s ey, K. sög, КО. süy, süge; siy налимъ (menyhal); sey-sola-