Nyelvtudományi Közlemények 26. kötet (1896)

Értekezések és közlések - Setala Emil: A finn-ugor # és # 377

A FINN-UGOE § ÉS §'. 395 rolta a zürj.-votj. tir szót is : zürj. tir «fülle, genüge; Toll, vollstándig, ganz, vollkommen», tir-bur «überfluss, genüge; zufrieden», tirmini «voll sein, genügen ausreichen», tirtni «voll machen, füllen», tirsalni, tirsini «sich füllen, voll werden» (vö. lusai diai. törsini «essen, satt werden»); votj. tir, Kaz. tér- «füllen, laden, aufladen, voll werden, sich zufrieden gebén, satt werden, überdrüssig werden» ; tir «voll reichlich; befriedigt, zufrieden; füllé, genüge», tirem dadung, füllung», vir-tirem «wurst», söd vir-tirem «geronnenes blut», tirmini «voll sein, genügen«, tirmastem «unersáttlich)). Ezt az egyeztetést BUDBNZ később visszavonta, s arra kétségkívül volt is oka, mert ez tudtomra az egyetlen r-es eset volna a zürj.-votj.-ban*). A zürj.-votj. szót inkább a következő finn szavakkal lehet egyeztetni: tyrettáá «sistere, cohibere, e. c. fluxum sanguinis ex véna v. lactis ex ubere», tyreytá, tyrehtyá, tyrehyá «sisti, cohiheri, cessare a fluxu», tyreyttáa, tyrehyttaa v. tyrehdyttdá = tyrettád; tyrtyá v. tyrttyd «satiari ad nauseam, fastidio afficii), «bis zum ekei satt werden» (úgy szintén = tyreyn), tyrtymys «sattwérden», tyrmá «das ausgeflossene geronnene blut; das fliessende blut» [? tyrmá, tyrmeá, tyrned «rigidus, nrmus», «steif, starr»] | ? lpF. dárrat pr. dáram «indurescere, rigescere», «haardne og stivnew | osztjB. tárimlem «hinreichen», tarmatiy «satt, gesáttigt», tarmatlem «erfüllen, befriedigen», PP. termét «6y,a;eTL»; ? B. tárim «hart, rauh, záhe», I. táram «stark, fest» = PP. S. terem. Ebben a szóban, mely az előbbitől kétségkívül különválasztandó, a jelentésfejlődés szemmelláthatólag ugyanolyan, mint a tytyá szóban (1. fönnebb 394. 1. jegyz.) (vö. DONNER, Vergl. Wörterb. 1 : 121, 136, a hol azonban a szavak öszszevetése és a fölfogás általában más). szóban két szónak a megfelelője van egybe olvadva. Külömben a tyty szó belső mássalhangzójáról semmi bizonyosat sem lehet mondani, minthogy lapp megfelelője valószinüleg jövevényszó (vö. mégis IpS. tuddet!) A szóbanforgó egybevetésekből mindenesetre kitünhetik, hogy a «voll», «damm», «satt», «zum über•druss satt» jelentések miként ülhetnek össze és származhatnak egymásból. *) Egyetlen lehetőség az egyeztetésre az volna, ha föltennők, hogy az r valami képző-elem. 26*