Nyelvtudományi Közlemények 26. kötet (1896)

Értekezések és közlések - Munkácsi Bernát: Déli osztják szójegyzék 9

DÉLI OSZTJÁK SZÓJEGYZÉK. 35 burnót; téney-mün, VJ. témek-munтабакерька(burnótszelencze).— tambak id. C. tapet hét; 1. jevet. tabas (K.), V. lábas, КО. lovas négy lábú hombár; лабазъ {négy állványos sátortető); lovasiyg pei hombáros folyófok. tavoy (K.) пт/гухъ (kakas). — taway «huhn». С taman ключъ (kulcs). — tuman «schloss, riegel». C. tara/, taré/ журавль (daru); qgléy taré/ божья ж. (isteni égi daru), csillagzat neve; toro/op-ju/, tqrqp-j. (K.), S. tarep-j. журавль, лебедь, tízhúros hangszer (hárfa alakú). — I. tora, S. tara/ id. C. tqreyg (S.) | КО. leréyершъ (sérinczhal). — EO. tara, lar id. — ÉV. tarka, KV. toqrei, TV. taru id. tar /et medve-легки (tüdő). — I. tar у et, S. targat «lunge«. C. t aj csúcs, vízfő; 1. tiij. tqyét (K.) парши (kosz, rüh); tqkkel id.; tqwlayg vénem {КО.) паршивая рожа (koszos pofa); káromkodás. — PV. te/t-aum «scorbut» (Eeguly). tq/te ласточка (fecske); tqrom-kittem-khanjing-nipiy-t. — v. ö. EO. törém-voi, törém-éiéki «schwalbe». A. tqyremés слышно (hallható; hangjelző ige). — EV. tq/ri TÖfÖg. tql: t. juyg (S.) földi szellem; t. j. mö/ f. sz. földje. tarom, torom небо; богъ (ég; isten), K. tűrém Христосъ {Krisztus); tqrom-ouf (S.) égből leeresztve ; tqrém-yqt (K.), S. toromkat церковь (templom); Tém-tqromkat T. folyómelléki templom {egyházas falu); Num-torom-kat-p., Ul-t.-k.-p. Felső-, Alsó-egyházas falu; tqrom-khatél (S.) праздникъ (ünnep; isten napja); tarom-ja/ (S.) nép; tqrom-cöt (КО. K.) hó; torom-tegher заяцъ (nyúl); hat csillag; torom-vokkej égi róka; olyan mint a gönczöl, csakhogy kisebb (kis gönczöl); torom-no/ лось, jávorcsillagzat (= nagy gönczöl); tqrom-tughe az isteni fény (éjszaki f. ?); torom-pert (FO.) isten deszkája, szemben az ajtóval, melyen a bálvány áll; tqrompitem-neghi-khan ; iqrom-vq/e (S.) ég, небо; vas-ég; tqrom-venem isteni ábrázat; tqrom-loppe (VJ.) fehér ing. — 8. törem, I. türum «gott». C. tege hely; 1. taye. tegh-: teghélés (S.) делался, csinálódott; timene (S.) дт»лалъ (csinált, tett); möy tetvel földet alkot, teremt, делать будетъ: те tetilim teszek; juyk-tette-puyés isten csinálta falu; khul-tette nei halat alkotó (istennő), aj-vajéy-tette-nei madáralkotó (istennő) ; niginte te/ejate khul tetté/ verili свадьба (lakodalom; nyilván körülíró kifejezés). — V. ö. I. täj-, S. töj- «sein». С. — tllem «geboren werden, aufkommen, wachsen». А. tegh- (?), tev-: tughu-time-p. (FO.) tüz emésztette (ette) falu 3*