Nyelvtudományi Közlemények 26. kötet (1896)

Értekezések és közlések - Munkácsi Bernát: Déli osztják szójegyzék 9

DÉLI OSZTJÁK SZÓJEGYZÉK. ТЛ к et ken kettő | kimteke második — I. käden, S. kätyen id. C. keskén (VJ.), S. kösken дорожка (ezafrangos horog), kösken-púgel a k-horog madzaga. — KV. kaskén (1. leírását: Ethn. IV, 307.). ke np ellem: q,y к. кланюсь (hajlongok, fejemet hajtom). kél: süng keivel солнце воскобитъ (a nap fölszáll). keli сяътло (világosság van), kelemtésвидно (látható lett). — ÉV. keli fénylik, látható. kel se трубка (pipa). — S. kansa id. C. — ÉV. yaysä id. к er- (VJ.): sart kerente véne csukafogó csáklya. — ÉV: ker« fűzni; beleakadni.» kersen (K.) корыто (teknő, válú). — KV. kersén id. — kórsán «trog». С. к er emse «ракетникъ» =ресег (ракитникъ=суизш alburxtum, dudafürt). — keremsa, keremse «ruthe» С (v. ö. ракитина «ruthe»; pedar «eberesche» =EV. paíar). kiüriy kivri (J. КО.) прорубь (lék a jégen). — S. kiuri id. C. kin: etté-k. (V.) оспа (himlő). — ÉO. у én «seuche, pest»; — magy. kín (török eredetű). kii, K. kii поберка (nyirhéj-doboz). kilsi сорога (vörösszemű konczérhal). — S. kilsi «barbe». C. kiri v, kiriv-juw завозна, гребь. к i r g i z-tqn-jay (népnév; a középső rész. P. szerint «tatár» = yatari). ко у (S.), Jg. kugh. долгой (hosszú); кокке, кокка (S.) дальше (messzebb); koyén давно (régen). — S. kouy «weit, entfernt», kokko «weithin». С. ко céng пау марашки (hangyatojás, apró hangya). — ÉO. yaéya «ameise» A. — EV. yqssuj «hangya». kon брюхо (has), — EO. yon id. konc köröm. — kuné id. С — L. кищъ. kol (S.) елъ (szurokfenyő); koléng еловой (fenyves). — S. kol «fichte». C. kol ék (V., Jg.) két rénbőrből összevarrott suba. — kelé «maliza». C. kol ék a (V.): vüs-k. золотуха (görvély, skrofula). korr tiszta болото (mocsár). к orr: veném-korr nyírhéjból készült álarcz a medvetáncznál. — EV. yuri, KV. khwqr alak, kép. — EO. yör «bild». A. kor ég h (VJ.) орелъ (sas). — L. kurék. köen песецъ (eisfuchs, steinfuchs). — I. kän. S. kon, köú id. С köy, kögh kő; 1. käu. köghöi, kög'hi кукушка (kakukmadár). — S. kaqi, kogi id. С