Nyelvtudományi Közlemények 25. kötet (1895)

Kisebb közlések - Simonyi Zsigmond: Hold ’reggel’ 69

VÉGSZÓ A ,NAP' ÉS , VIDRA* MAGYARÁZATAIHOZ. 69 azt jelentik, hogy a lit. udra megfelelője hangozhatik bár a szlávban vydra-nak, de nem kell okvetetlenül így hangoznia, hanem hangozhatik esetleg — föltéve, hogy van litv. u = szláv u őskori hangmegfelelés — wám-nak is. Tényleg nincsen őskori litv. u = szláv u hangmegfelelés; a lit. ü szabályos mása a szlávban y, a litván u-é ü (T>). A vydra szóra nézve közömbös, hogy a litván údra alak kezdő magánhangzójának hosszúsága eredeti-e, vagy csak újabb keletű (a mint a rövid hangzós zd. szkr. udra, ófeln. ottar stb. alakokból következnék); mert egy régibb rövid hangzóju litv. udra alaknak szabályos szláv *üdra másából is csak vydra fejlett volna. így magyarázza a vydra alak keletkezését Miklosich («asl. vydra aus udra)) Etym. Wb.). De másrészt tagadhatatlan, hogy a magy. vidra szabályosan megfelel az osztják vondér alaknak és társainak. Vajjon lehet-e ily körülmények közt biztosnak tartanunk, hogy nem eredeti szó, hanem a szláv vydra, vidra átvétele ?! Azt hiszem, e kérdésben csak annyira vagyunk, mint a mennyire e tárgybeli múltkori czikkemben jutottam: «Az ugor vondér szó mellett a megfelelő indg. alakokat átvételből magyarázhatjuk legalkalmasabban.)) «A szláv vydra lehet az ugor vondér szabályos magy. vidra másának egyenes, vagy közvetett átvétele; de lehet ettől független megfelelője is a litván údra-nakr> (1. fönt 207.1.). MUNKÁCSI BERNÁT. Hold ,reggel'. Nyelvemlékeinkben egész a XVII. századig kimutatható a hóival, hollal szó ,reggel' és ,holnap' jelentéssel; ebből az következik, hogy volt valaha egy reggelt, hajnalt jelentő *hol főnév (ill. *yol = vogK. yol). De volt valaha a hold főnévnek is — megmaradt ,luna' jelentésén kívül — ,reggel, hajnal' jelentése. Ez következik a régi nyelvben gyakori időhatározóból, mely így hangzik : holdd, holdd kelve, holta kelve, holté kelve — ,holnap, holnap reggel'. Hold-d a lativus -d raggal tkp. ,reggel-re, reggel-re kelve'. (A hold-d, holt-é alapszavának megfelelője szintén megvan a vogulban, osztjákban : volt stb. vö. Budenz MUSz. 105). — De van még egy bizonyíték: a hold föld. Mert ez kétségkívül a német Morgen vagy a szláv jutro fordítása. («Nach herrschender Ansicht ,morgendliche Arbeit für ein Grespann, was ein G. an einem M. pflügt'; áhnlich mlat. dies: tantum terved quanfrum quis per diem uno aratro arare potest.» Kluge. Vö. még horv. jutro zemlje, tót jutro hold föld: jutro tkp. reggel.) SIMONYI ZSIGMOND.