Nyelvtudományi Közlemények 25. kötet (1895)

Értekezések - Simonyi Zsigmond: Mondattani vázlatok. 1. A hiányos mondatok 1

6 SIMONYI ZSIGMOND. tói kiegészítődnek nyelvtudatunkban. Az óra van pl. alanyul érezve az ilyenekben: Elütötte a nyolczat (Kaz : Bácsm. aug. 3.). Éjfélt üt (KisfK: Karácsonéj). Tizenegyet verte, midőn elváltunk (Vitk: Műnk. II. 67), Tizenkettőt ver Adonyban (Ar: Tengerihántás). — «Már tizenkettőre jár», t. i. az óra vagy az idő. — Az idő egészítendő ki s gyakran ki is van téve az ilyenekben: Már későre jár-Már őszre jár. Tavaszodik. «Immár hat esztendejére jár, hogy itt lakom» (RMNy. Ilb. 313. itt a mellékmondatot lehetne alanynak tekinteni). Vö. Elvándorol a madár, ha őszre jár az idő. (Pet.) Még korán van. Már későn van. «Éjféltájban lehetett már» (Ar: Sz. László). — A székelyeknél, csángóknál s göcsejieknél találkozunk evvel a szerkezettel: hány órakor van? vagyon-e már uzsonnakor? stb. (1. MHat. 1:447). Ezek tulajdonkép alanyok s így értendők: ,hány óra idő van? vagyon-e már uzsonnaidő?' De az 1592-i kolozsvári Cisióban (az N. lapon) azt olvassuk: «Mikorontan az mezőben vagy és tudni akarod, hány órakort legyen, végy fel egy szalmaszálat* ... Itt tehát a hány órakort világos ragos alak s alanyul az idŐ értendő. (Az erdélyi szászok, úgy hallom, szintén mondják: Um wie viel Uhr ist's ? De ez alkalmasint a székely kifejezés fordítása). Sokszor nincsenek kitéve, mert az illető állítmány mellett maguktól érthetők : a pénz, birtok, gabona stb. Példák: Minden apró szükségre saját erszényéből telt (Abonyi: A mi nótáink 1:20). Ott telik, a hol van (Dug: Példb. 1: 156). Még ezüstsarkantyus csizmára is jutott neki (Abonyi id. h. 19). A fösvény tül jut, a torkostul nem jut (Nép, Veszprém). Ha nem csordul, csöppen (Közm.). Fösvénynek soha nem elég: avarus semper eget PPBl. Míg barátunknak van, nekünk is van: wir habén, so lange unser Freund hat (Kaz: BarnhM. 79). Azt gondoltuk, miénk egész [a] diófáig (Gvad: BP. III. czikkely). Oly kevély, mintha egész a diófáig övé volna (Kovács: Közm. 96). Termett neki az idén szépecskén. Az idén vékonyabban takarodik : ,szűkebb az aratás' (Somogy, Nyr. 8: 525). Utójára hagytam azokat az érdekes szerkezeteket, melyekben az alany ki van ugyan téve, de nem alanyul, hanem valamely más mondatrósz képében (vö. Lehr Nyr. 4: 544). Ha azt mondjuk: Sokan elestek a törökök közül, — itt az