Nyelvtudományi Közlemények 25. kötet (1895)
Értekezések - Munkácsi Bernát: Végszó a nap és vidra magyarázataihoz 57
VÉGSZÓ A ,NAP' ÉS , VIDRA4 MAGYARÁZATAIHOZ. 65 ad hoc «baumsplint» (azaz a fa kérgét követő ifjabb, külső gyűrűs rostrétegek, melyek a régibb belső rétegektől dúsabb nedvtartalmuknál, világosabb színűknél és lágyabb alkotásuknál fogva külömböznek). Mindezen tévedések tetejébe kisül, hogy a «baumsplint» értelemmeghatározás is félreértés s a szó igazi jelentése: «baums af t.» Az én megfigyelésem szerint a kondai vogulban náV éjszakibanwai' (tő: náy-,nay) w^peBecHHH COKT.», fanedv, faló; továbbá tári- naV- jonkhép az orosz június, khel-nái'-j. július. A náV itt adott értelme egybehangzik Ahlquist levelének azon állításával, hogy a kondai <(tdri-nai-yonqep» stimmt überein mit dem loswinschen namen tár- il- yonqepyi vagyis hogy KV. nái, =hY. il (recte: il). Az il, il szónak t. i. értelme: «COKI>», nedv; Eeg.-nál: il saft, tári-il fichtensaft od. wasser zum trinken, tannensaft; a votjákban is: ail, Kaz. él nyers (hús v. fa); nedves, él'-nan (Kaz.) tészta (tkp. ,nedves kenyér'), il'is nedves»; hasonlóképpen: zürj. ul (ifeucht, frisch, roh». A Lozva mellékén én is hallottam a tári- il- jan/ép «fenyőnedv-hónap» nevezést május tájára és a khol- il- jq>n%ép «nyírnedv-hónap»-ot június tájára alkalmazva. Castrén a déli osztják nyelv területén ugyanily neveket jegyzett föl: «un$- eletilis fichtensplint-monat, mai; sümet-ele-tilis birkensplint-monat, juni», melyekben ele, elle «splint»*) összevetve a finn jálsi ((fanedv*) szóval) = vog. il. Az oka pedig a hónapok ily elnevezésének az, hogy ezen idők alatt nyerik a kellemes ízű fenyő- és nyírvizet, melynek czéljából a kérget lehántják s a fa kiválasztott nedvét nyírhéj-edénybe kaparják.— Ez a története a «fanedv» szó «nappá» való változásának, melyhez «semmi kétség nem fér», mely «elvitázhatatlan.» No de azt hiszem, immár túlos túlon sat sapienti s csak az marad kérdésnek, hogy mennyire áll ma tisztábban a nap és ember szók eredetének problémája a világosság azon fokához képest, melybe e problémát az «Ethnographiá»-ban közölt hypothetikus magyarázatok helyezték, más szóval: mi az a tudományos eredmény, melyet e sok vitatkozással, hely- és költségvesztegetéssel szereztünk ? * Most pedig forduljunk tekintetünkkel a «tettek más mezejére* ! Eettenetes müveletek látványa tárul itt szemeink előtt. Eeszkess Bizáncz! Argumentumok, tisztázatlan kérdések és feladatok bástyája várja a hős ostromát, de ím ő mielőtt fokosát reá sújtaná, *) Ahlquist vogul szójegyzókében is «il baumsplint», mely utóbbi szót, úgy látszik, «baumsaft» értelemben használják. V. ö. erre nézve Ahl. osztják szótárában: tjitép baumsaft, splint. Finn. jálsi.» NYBLVTDD. KÖZLEMÉNYEK. XXV. °
