Nyelvtudományi Közlemények 25. kötet (1895)

Értekezések - Simonyi Zsigmond: Szláv szavaink eredetéhez 53

54 SIMONYI ZSIGMOND. bdenj, odvas fa méhek számára, kisor. badanj stb. Aln. *budinna, ófn. butinna alakból ered. Borda. — Ószl. brüdo domb, az újabb nyelvekben a m. takácsborda. Az oroszban berdo, takácsborda, miből ősszl. *bírdo tehető fel. Germ. berd- (bred-)-höl van átvéve: holl. berd, ófn. bret, angsz. bred, deszka. Buda (bódé). — Ószl. buda = cseh bouda, lengy. szorb, kisor. buda, or. budka, = kfn. buode, fn. bude (ang. booth, óész. búth). Császár. — Ószl. cesari = gót kaisar. Csima (czima, csuma, czumma). — Ószl. *cima, szlov. cima (a k: c változás régebbi kölcsönvételre vall) = régi *kima: óaln. kimo [ófn. chimo, gót *keima, újfn. keim.— Szarvas Nyr. 13: 98 a magyar szót a latin-görög cyma-bó\ származtatja.] Csöbör. — Ószl. cibrű *éíbürü (szlov. ceber, szerb cabar, bolg. cubűr, cseh cber stb.): ófn. zwibar, zubar [zwi-bar: «eigentlich Traggefáss mit zweiHenkeln» Kluge]. Eczet. — Ószl., ocítü = gót aktit [?]. Esztrág. — Ószl. strükü, stírkü kelyett, magánhangzóját nem tekintve, a germánból ered: óész. storkr, angsz. storc, ófn. storah [és storc, Kluge. — Vö. Nyr. 23. k.] Garád. — Ószl. gradü, fal, város, alkalmasint gót gards, litv. gardas szóból ered. Garázda. — Ószl. gorazdü, egy még ki nem mutatott gót *garazds, tapasztalt (ga + razda- nyelv) szóból ered. A jelentésre nézve fontos a cseh horazditi, szidni, és a szlávból átvett magy. garázda. Halom. — Ószl. chlűmű = germ. holma-: óész. holm, kis sziget, angsz. holm, tenger [vö. Kluge s. v. Holm, és Nyr. 5:390.]. Haraszt. — Ószl. chvrastű = *chvorstü, mely az ófn. horst ,erdő' régibb alakjára megy vissza. Kalapál. — Ószl. klepati; kölcsönvétel a germánságból: holl. klappen, kleppen stb. Katlan. — Ószl. kotílü = gót katil/. Kenéz [vö. Kenézi, Kinizsi]. — Ószl. kűnegü, kün$dzi = germ. kuninga-: ószász cuning, ófn. chuning stb. künpdzi e. h. *künegp, *künegjű., Király. — Ószl. krali, *korljí, mely Nagy Károly tulajdonnevéből ered. Konyha. — Ószl. *kuchinja: lengy. kuchnia, or. kuchnja stb. = ófn. chuhhina. Korona. — Ószl. koruna, kruna, nem közvetetlen a latinból ered: ófn. coröna, óész. krúna, króna. Könyv ? — Ószl. *künega (lengy. knega), kűniga könyv = óész. ktnning. A kűniga alak homályos. i