Nyelvtudományi Közlemények 25. kötet (1895)
Értekezések - Szilasi Móricz: Vogul szójegyzék - R–W. 388
398 SZILASI MÓKICZ. sai józan | nüchtern KL. 19. P. 21. sdine KL. sáin P. (adv.) sáir tehén | kuh AL. 78. sá'ir P. 15. — 1. sqgr. sákét gyöngyök | perlen K. sakét id. AL. 60. sdkepi belefulad a vízbe | im wasser ersticken AL. 61. 1. sdkív oczeán 11.313. — v. ö. sakiv. 2. scikw csecs | euter 11.91. — v. ö. sáyw-vit. (pari-) sákwenti felgyűri (ruha ujját) | aufstülpen (ül. visszatolja) K. 373. — sákwsi: katdfd vareV sákwéeV kezei működnek^ dolgoznak | seine hánde wirken, arbeiten 11.55. sákwi szopik | saugen 11.91. P. 29. sdl'ink bugyborék | schaum K. 11.232. sdtt'i szeletel | in stücke schneiden. KL. 5. sdlman: tatéi q,lpá sálmaném %(fpét a mint eszméletem híján voltam, abban a pillanatban | als ich der besinnung baar wurde, in demselben augenblick III.293. (ju-) sdlti belép | eintreten 1.3. 11.262. vitné ju-s. a vízbe beleereszkedik | sich in's wasser hineinlassen I.l. — sdltapi bebújik ( hineinschlüpfen 1.12. %otd sdltépeuw hová menjünk | wohin sollen wir gehen 1.71. saltépdli betoppan III.383. — sdltémti dob, hajít \ werfen, schleudern 1.19. 11.196. III. 143. sdmli: fankém la-/wé sámli fejem forog, szédülök | es schwindelt mich K. 376. sdni orrlyuk | nasenloch IIU52. sdngél csomó | knoten P. 18. sdnkw halom | hügel III.323. sdnsi veréb | spatz 11.187. madárka | vögelein 11.426. III. 139. (ü-) sdnsilti térdre esik | auf die knie fallen T. 310. — v. ö. sdns. sdp ágas karó | gabelstange KL. 5. sap B. u. o. saper: s. jémtsén, poytsén nagyon jól kijárt neked, le vagy csunyitva | ganz gut ist es dir ergangen, du bist nun besudelt K, III. 130. sdptél mód nélkül, szerfölött | ausserordentlich (tat. ésáb + vog. -tdl) T. 322. sdpti temet | begraben K. 11.241. P. 27. sar üszök | kohle 1.14. éar szőr | haar T. 153. sár-vqrép légy | fiiege AL. 79. sáratenti unszol | zureden AL. 79. sdryql: é.-qnét-jutldn q,jkd rénbika-szarvíjjas öreg 11.165. sdrjawé (pass.) elhamvad | verbrennen 1.68. 11.95. — pélsdrjan (pass.) megpörkölődik | es wird angebrannt P. 22. — sáriti éget | brennen KL. 26. — v. ö. sarrimét. sarkén, sérkéné 1. sarri. sárkés sas | adler T. 311.
