Nyelvtudományi Közlemények 25. kötet (1895)

Értekezések - Munkácsi Bernát: Iráni elemek ugor nyelvekben 377

IRÁNI ELEMEK FINN-UGOR NYELVEKBEN. 385 36. Zürj. orá. «seite» = zend aredha stb. L. bővebben Ethn. T, 178. 37. Zürj ort «schatten (d. verstorbenen); schutzgeist; gespenst» : V. ö. óperzsa arta, ujperzsa ard ebben: ardi behist (Firdusi) wszent paradicsom», osszét ard (óperzsa arta) «eid, schwur». Az egyeztetés a jelentések külömbözősége miatt egyelőre kétes értékű. Wied. a votjákból is említ urt «geist (von verstorbenen), gespenst» adatot; de én e szót egy irodalmi forrásból (1. Votj. Szót.) csak «lélekjelenlét, bátorság)) jelentéssel igazolhatom. Van ellenben az éjsz. vogulban urt «a holtak erdei szellemei)). 38. Zürj. öksi «herr» votj. áksej, uski «fejedelem» = zend. khsaya «máchtig; herrscher», óperzsa khsayathiya «kaiser, schah». Ugyané szóval magyarázzák Müller Vszevolod, Müllenhof ós Tomaschek a Auró-^al'c, \pTio-icuc,, KoXá-ia'ic, szkitha törzsfők neveit is. L. Ethn. V, 20. 39. Zürz. pan «herr» = ujperzsa ban ily összetételekben: sahrban «városfő, úr», marzi-ban «grenzhüter, markgraf», der-ban «türhüter)>; pehlevi pan, zend pana; örmény (mint átvétel) pan. Nyilván azonos vele a magy. bán s a cseh-lengyel-tót pan, melyeket tehát Vámbéry alaptalanul származtat Baján avar khagan nevéből. 40. Zürj. pod «unteres, unterteil, fuss», poda «zu fussgehendo, poda «vieh»; votj. yudo «lábas jószág)), pudan «gyalog)>, pud «apró növények szára» — zend padka «fuss»>, szkr. pada, osszét/'ad, fád <(spur». Bizonyára ide tartozik a votj. pid «láb» s a törökségben elterjedt put, but «fuss; schenkelw szó is. L. Votj. Nyelvt. 162. 41. Zürj. poré «sehwein», votj. paris, valamint vog. pőréé éjsz.-osztj. pörés, püres, déli-osztj. püraé, püreé, pöres társai St. nézete szerint az iránság területéről valók, hol szabályos megfelelőjük: kurd purs «disznót). Ezekkel szemben a speciális «malacz» jelentésű észt pursas, perzas, liv. pöras, puoras, mord. purhts, purts szók inkább a litván parszas «malacz)> átvételeinek tarthatók a mint ezt Ahlquist (Kulturw. 19.) és Thomsen (Beröringer, 226.) is vélik. 42. Zürj. puz oreif (pruina)» — már Klaproth szerint (200.1.) ujperzsa pué «pruina, pluvia pruinosa». Ide tartozik a votják puzrner «dér, zuzmara» is, melynek végzetében összetétel, vagy képzés