Nyelvtudományi Közlemények 25. kötet (1895)

Ismertetések - Kalmár Elek: Pázmány Péter összes munkái 356

358 KALMÁR ELEK, PÁZMÁNY P. ÖSSZES MUNKÁI. A kiadók magyarázó jegyzetei lehető legszűkebbre van­nak fogva s többnyire 7—8 lapon is alig fordul elő egy-egy elavult szó­nak v. kifejezésnek mai fordítása. Ez az eljárás, mely a futólagos olvasást mégis csak megkönnyíti, tekintve a kiadás természetét, egyáltalában nem helyteleníthető; a ki jobban el akar mélyedni az olvasásba, annak úgy is kezére lehet a NySz. A magyarázat nagyon egyenletes és nem igen for­dulnak elő könnyű dolgok megmagyarázva, nehezek homályosságban hagyva. Csak az elvélte szó van kétszer is lefordítva: 220. 304.11. Egyszer­másszor persze jól fogna a magyarázat, mikor hiányzik: 22. 1. dszonyú, oktalan kezes-lábos szitkok* == oktalan nagy, vö. tenyeres-talpas; 36.1. f. 6. s. «Most, ez világnak söprején» = végén, mint ebben (NySz.): «yffywsaganak vyragaat erdeghnek aggyá es veenseegeenek eeprwyeet istennek*; «Izrael fiainac maradéka az az a sópröie auagy vtóllya». Ezeket a jelentéseket a NySz. sem emeli ki az illető szóknál. A kiadók magya­rázatai egyébként sokszor függetlenek a NySz.-tól. így 550. 1. reá-foga, jegy.: rátámada, 551. I. vissza-követ: jegyz.: «megfordítva utánozzák. Tertullianusnál: in perversum 8emulantur». Ezek a szók a NySz.-ban nincsenek meg. A szavak hűségéről sajnos nem sikerült módját ejtenem, hogy egybevetés alapján szólhatnék. Az általános előszó, valamintEapaics külön előszava a Felelet előtt a felől biztosítnak, hogy lehető leghívebben kapjuk kezünkbe az eredeti szavait, csak nyomtatói külsőségekben térnek el tőle, hogy ó h. ö-t, gi h. gy-t írnak stb., és mivel P. «a szók végén egyáltalán nem kettőzi a mássalhangzókat*: jób, nagyob, eset, hagyat, ad, néz, sies, a kiadók a perfectum í-jét és a coniunctivus két­séget okozó alakjait a mai helyesírás szerint adják : esett, add, nézz stb. (de: 29. 1. «had aláb jó Szász») egyebekben meghagyják az író követ­kezetlenségeit is. És valóban az ilyen alakokat is igen helyesen híven megőrizve találjuk: «öncs-ki (így) magasságból kegyelmességedet* 295. stb. Mégis attól tartok, hogy van egy szempont, melyben a nyelvész csak kritikával bízhatik a szavak átírásának helyességében, ez pedig a magánhangzók hosszúságának jelzése. A két hitvitának czímlapját betű szerint közli Eapaics (8. és 375. 1.) s ezek úgy mutatják, mintha az á, é, ő, ú, ű betőkön P.-nál nem volna ékezet: Felelet az Magiari István Sár­vári Praedicatornak az Ország romlása okairul, irt koenivere. Iratot Paz­mani Péter által. — Az mostan tamat vy tvdomaniok hamisságának Thz nilvan való [Czímlap: tíz nyilván-való!] bizonisaga. Es [?] reovid intés a Teoreok Birodalomról és [?] vallásról [á ?]. Iratot Pazmani Petertül. — A kétséges -rút rag a Kempis-fordításban többször röviden van írva : 216. kívánságokrul, 352: rendrül, 353 : visgálásárul, eltekéllésérül; ép így

Next

/
Oldalképek
Tartalom