Nyelvtudományi Közlemények 25. kötet (1895)

Értekezések - Hegedűs István. Értelmi egyezés a görögben 201

2U* HEGEDŰS ISTVÁN. Magam a ayjj\ia ftotmuov-i félreértésen alapulónak tekintem. Szeréntem az állítmány az állítmányi névhez vagy appositióhoz simult és így a tárgyaltam csoportba vonható. Hóman a maga kiadásában a Pindarosi helyet a D. G. V. codexek olvasásától eltérve, úgy javítja, hogy az «/#«f'-helyett ápya-t tesz: és akkor az állítmány {réUeraí) egyszerűen ehhez mint állítmányi névhez simult. Magam is hajlandó vagyok Homanhoz csatlakozni; de erre sincs szükség. Egyszerűen a szünetjel törlendő a %aí TZMTZÓV opxiov fisyáXatg apstatc; előtt és akkor a rülsrat egyes száma éhez simul: tehát magyarul e hely ezt teszi: «mézédesen zengő dicsdalok, kezdetei a későbbi hírnévnek, zálogául is tekinthetők a kiváló erény diadalának)*. Apollonius Dysc. valamint Hephaistion a külön oyjlV-a

- Pottíí

* ttov felvételével csak arról tettek tanulságot, hogy az alaki egyezést túlszigorúan követelték. A többi példában az ajánlott szövegjavítások e külön schemát tárgytalanná teszik. A dithyramban már Thiersch (1820-iki kiadásában) a következő szöveget állapít meg: a%&tT á{J.(pqi [isXéoov aóv abXoiQ. áysxT SsfxsXav fXaá|A7roxű yopói. Az alaki egyezés teljes. A szövegjavítás nem önkényes és nagyon valószínű. Ideje, áttérnünk a második csoportra. II. Értelmi egyezés a nemi egyezés alól való kivétellel. A magyarban a nemi egyezés nem fordulván elő, csak a székely fiú-leány-iéle jogi kifejezésben és őseinknek hírespro rege nostro Maria Theresia felkiáltásában érezhető «király» szóban észlelhetjük az értelmi egyezés némi nyomát. Annál gazdagabb az indogermán nyelvekben az értelmi egyezés e faja. Homeros 10:84: (plXs réxvov fordul elő, holott egy pár sorral fennebb (81) "Exrop réxvov epov kifejezéssel fordul Hekabe Hektorhoz. Aiskhylos: Ch. 880: flXrar ''Afj-ia&ou (ila; még szembetűnőbb Euripides Troad. 740: w cpcXtat' w rceptoaá repy&eeg TSXVOV. De nem csak a költőknél, a prózairóknál is találjuk a nemi egyezéstől eltérést. Xen. Cyr. 7:3, 8: u> áyatHj xod mor/j tyt>X*l> 0

'

l

Vj] ^ "

7ro

" XITKÜV 7i\L<y.Q. Mintegy látjuk, hogy rendre hatol be az író gondolkodás útján az elszálló lélek mivoltába és míg az első felsóhajtásnál a (poyjj formájára gondol, azután az elszálló lélek személyisége jutván eszébe anoXtizco^t alkalmaz. Legjellemzőbb Homeres 10:87: cpiXov ftaXoq, őv TSKOV abzij. Nem természetesen símul-e a mondatszerkezet a gondolat belső formájához ? A képies kifejezés további fentartása mikor szülésről van szó, képtelen vagy sértő. Ide vonbató a régi grammatikusoktól trymxa rrpóg ró awxóvu jxov-nsík nevezett alak, mely abban áll, hogy egy főnév synonymájára vonatkoztatja a mondat további menetében a jelzőt. Pl.