Nyelvtudományi Közlemények 25. kötet (1895)

Értekezések - Hegedűs István. Értelmi egyezés a görögben 201

202 HBGEDŰS ISTVÁN. ban is rendkívül élénk. A mondat nem a logikai forma keretében mozog, de a gondolathoz simul csodálatos szabadsággal. A magyar nyelvben az értelmi egyezés érdekes példáit gyűjtötte össze és módszeresen tárgyalta Simonyi Zs. Nyelvőr 9:224. és köv. és ugyan e folyóirat 13:404. és 446. és köv. lapjain; valamint P. Thewrewk Emil Arany Aristophaneséhez írott glossariumában. Az ő tőlük idézett példákból válogattam ki az ez értekezés körébe illőket. Feladatomul tekintem az értelmi egyezést összehasonlító mondattani alapon tárgyalni. A görög mondattan példáit más indogermán nyelvekével világítom meg és a megfelelő magyar példák közül is idézem a legjellemzőbbeket. Minthogy a görögből indulok ki, az értelmi egyezésnél a görög nyelv általános szabályaitól eltérő kivételeket is e nyelv szellemében csoportosítom : I. Az állítmány per attractionem az állítmányi névhez vagy több alany esetében az egyikhez simul. Első csoportnak tettem ezt, mert itt az alaki egyezés megvan, csak átruházódik az állítmányi névre vagy egyik alanyra. II. Értelmi egyezés a nemi egyezés alól való kivétellel. Ide vonom az értelmezó'-t is. III. Ha az alany gyűjtő név, az állítmány többesben áll; még pedig: a) gyűjtő főnév, b) gyűjtő névmás mellett. IV. A többes alany mellett a gyűjtő jellegű állítmány egyes számban. V. Személybeli változás. A tiszta pongyolaság eseteit külön csoportba nem osztám, de a példák kapcsán megjelölöm. I. Az állítmány az állítmányi névhez vagy több alany közül az egyikhez simul. Példák: Hdt. 1:93. ^ [xsv rcspíodoc, elöl arádcoc §$. — Aesch. Ch. 319: 'AtpelSatc. (Alany : ^ooc, állítmány %éxX7]vtoa.) A latinban: Sall. Jug. XXI: possedére ea lóca quae Numidia appellatur. Per. Aud. III, 223: amantium irae amoris redintegratio est Cic. párad : Contentum suis rebus esse maximae sünt divitiae. Hogy az ily símulás mikópen domborítja ki a gondolatot, annak jellemzésére szolgál az a visszatetszés, melyet az alaki egyezés szigorú alkalmazása kelt a következő mondatban: Liv. XL, 11: Demetrius iis unus omnia est A szanszkritban*): Panc. 263 : sarpa aha: sápratam tvá me *) A példákat részint Speijer: Sanskrit Syntax, Leyden, 1886-ról,. részint Rdmayana Gorresio-féle kiadásából merítettem.