Nyelvtudományi Közlemények 25. kötet (1895)

Értekezések - Munkácsi Bernát: A magyar magánhangzók történetéhez - 164

A MAGYAR MAGÁNHANGZÓK TÖRTÉNETÉHEZ. 173 b) •é k (Tiszav. ík) Unk li% -ért (« írté) jer11

(KLV.)

jer féreg (« fíreg) perk (KLV.) pérk i é r e g (« kíreg) kér — szél (« szíles) sél sél réűl (« ríszeg) ré'í réi Mint ezen összeállításból kitetszik, a magyar tőszótag-1) e 1 i é-nek eredeti kétfélesége világosan visszatükrözik a legközelebbi rokon nyelvekben is,*) melyek azt tanúsítják, hogy az é azon esetekben, melyekben történeti fejlődését tisztán láthatjuk, kezdettől fogva nyílt hang fa) s hogy hasonlóképpen az é is zárt, sőt részben valószínűleg a mai foknál is zártabb (azaz í) volt mindenkor. Hogy az utóbbiak valaha a magyar nyelv külön életében «megelőző aj, ej *) Az ÉV. aném «engem, nekem» alaprésze a magy. én, engem, megfelelője. A tavdai annan s az osztják dat. ménem nem pontosan megfelelő szerkezetek. — 2

) Jel. agyökér»,

tarés «ér». — 3) A zárt hangzójú

séy «hőség* alak közvetetlenül rövid hangzójú *sany alakból fejlődött, mint ÉV. pánt-, KV. pánt-, magy. fed- = TV.pént-;— 4

)

tal «tél», téli «télen», a kondaiban is toal «tél» mellett: íeZi«télen». — 5

) Jel. «terjed» ;

tarati, TV. tart- «ereszt; terjesztő. — 6

) Jel. «pára, köd, gőz». —

7

) Jel. «ész, emlékező tehetség)). — 8

) ÉV'.

panywin, paywén «széles, bő», panywit «szélesség)) : a magy. alak zártabb á-je a v szomszédságának tulajdonítható. A bőlség (PozsC.) s oláh bilsugu alakok alapszava képzésnek (tó: tói), vagy analógiái alakításnak vehető (v. ö. mélység). •— 9) Jel. «éjjel)). —

10

) Jel. «éjszak». — ") 1. NyK. XXIV, 321. *) Figyelemre méltó, hogy szabályos eltérések felelnek meg a magyar kétféle á-nek a zűrjón-votjakban is, így: fél-: zürj.pol-\ fészek: z. poz (id.), vot'}.puz (tojás) | lélek: z. lol, v. lul\mé\y: v. mur | négy: z. nol, v. (Kaz.) nüt | ó j: z. voj, v. uj, iij J kéreg: z. kor, v. kur j é 1-: z. ol-, v. ul- | 1 ó p: z. lop, v. lup | kór-: z. kor-, v. kur- | ég-: z. jugid, v. jugit (világos) | mér-: z. murtal-, (v. mertül-). Ellenben: fél (oldal): z. pöl, v. pol | lé (leves): v. lim, z. lem | ny é 1-: v. nil-, z. nil- | tél: z. t'ól, v. tol \ b é 1 r T. polin, polin (-ben) | j é g: v. je, z. ji | n é : zv. nil (leány) | t é r-: v. tar-. Un unk jank jer- ir, — ker ker — — sél — réi rü —