Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)

Értekezések - Szilasi Móricz: Kombinált műveltető és mozzanatos igeképzés - III. Mozzanatos képzők 409

KOMBINÁLT MŰVELTETŐ ÉS MOZZANATOS IGEKÉPZÉS. 41 7 talán lázatja helyett ?) vö. lázzad, lázzaszt NySz. most lázít, lázaszt. Szakad, lázzad > szakát, lázzat viszonyára vö. sebhed > sebhet stb. NyK XXIV. 179. Ide vonhatók bolygít, bolydít MTSz. (vö. siirdít: sürget Nyr. VIII. 95); bocsit: bocsát Tih.C. 160. TSz. Továbbá sok olyan műveltető ige, mely a régi nyelvben -út végű volt, mint pl. haragút Ers. Kulcs. C. most -ít végű (v. ö. Imre 130.). Lehet, hogy ezeken is az -l > -t képzők váltakozása mutatta az átnemható, ill. átható jelentésüket (v. ö. haragul EhrC. 15.), s ez megint olyan eset volna, mint a -d > -t már tárgyalt váltakozása (NyK. XXIV. 179.). Megemlítendő, hogy ezen utóbbiak közt szintén találkozik váltakozó -ít végzetű, pl. helyhít; ügyehít, mely ujabbkori is.*) A régi s a népnyelvben még számos példa található váltakozó -ít s egyéb műveltető képzővel. A következő példákon rögtön feltűnő, hogy az -ít képzőt, mely szabályosan -úl képzővel váltakozik (Imre 130.) a rendes analógia ellenére, tehát csak utóbb kaphatták. Ilyenek: bűzhet Fél: Tan. 513. Mel: Sám. 367. (XVI. századból) büzhít Com t Jan. 159. Misk: VKert. 667 (XVII. század) biizheszt Hall: Hist. II. 65 — tehát bűzlet sem mozzanatos (Sim. 52). | fáraszt: farit (fárajt) Nyr. XXI. 419 | halaszt: halit uo. | horgászt: horgit | hasaszt EMK. II. 239: hasít | repeszt: repít Nyr. XVIII. 4-78. | szunnyaszt: szunnyít NySz. | támaszt : támít Nyr. VII. 125. — Ellenben: betámít: váratlanul bemegy Nyr. II. 135. illetlenül megy be valahová Nyr. XVI. 383. nem közletlenül a támad, hanem a támolyog igéhez tartozik (mert valószínű, hogy mindannyian egy nemzetségiek). Olyan ez mint acsarkodik, acsarog mellett acsít: kiabál, ordít Nyr. XX. 190. vagy az ellentétes jelentésű képzővel takid (Kriza): takarodik mellett (vö. takulj: lódulj). Érdemes itt megemlíteni a székely tantalog, tantog: mélázva, bandalogva járkál (Kriza), mert úgy látszik, hogy ez a tántorog eredetije, a mint a támolyog-hó\ származott. A TSz.-beli tantali: mélázva magát felejtő, ellenben az antalog ige rokona vö. tandi: tátott *) Eégi álét: alélttá tesz (v. ö. alél) mellett rnost alít is találkozik Nyr. XIV. 164. MTSz. A székelységben s egyebütt alít jelentése még 1. alább hagy, enged; 2. altat; 3. valami szóra hajt Nyr. XII. 281. Ez utóbbi értelme a másik alít: vél, sejt, g o n d o 1 jelentéséből fejlődött; ebből pedig látható, hogy a kétféle eredetű álét *alelt s alít *alayt, aloyt. egyforma alakúvá vált. Szintígy származott ámít régi amoyt-hó\ ErsC. 489., 497., ámbár Simonyi Nyr. X. 320. hivatkozva ámélt (JordC. 333) alakjára, azt hiszi, hogy ebből lett ámét, ámít. De mint látjuk, ennek ellentmond az id. anwyt. Inkább lehet, hogy kettős alak volt járatos, t. i. ámél: ámélt, ill. ámét és ámul, ámol: ámoyt. Hasonlók emlelt (JordC. 213; ErdyC. 640): emleyt (EhrC. 133); fagylalt: fogylayt. HYELVTUD. KÖZLEMÉNYEK. XXIV. 27