Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)

Ismertetések - Simonyi Zsigmond: Az idegen szók ellen. (Franke: Reinheit und Reichtum der d. Schriftsprache, gefördert durch die Mundarten. – Dunger: Wörterbuch von Verdeutschungen entbehrlicher Fremdwörter) 355

A HATZFELD-DARMESTETER-FELE FRANCZIA SZÓTÁR. 361" lieu. A se névmás elhagyásával jutott a szó mai jelentéséhez : eltávozni.. (A német scheiden egészen hasonló elváltozást mutat. Vö. az ilyen magyar szólásokat: Intafernes jutván a palotába a belső ajtónak egyenest válta. Más útra szegének és vissza nem térének Jeruzsálembe. L. NySz. így kitör, beront.) Olykor-olykor a gondolkodás nem csupán egy ismertető jelből indul ki, hogy ezt egymásután vigye át a különböző tárgyakra, hanem egy tárgy szemléletében többrendbeli ismertető jeleket vesz figyelembe, melyeknek mindegyike egy-egy új fogalom vagy fogalomcsoport kiinduló pontjául szolgál. Pain lisztből gyűrött, kemenczében sütött táplálékot jelent; innen három fogalom válik ki: a tömeg, a tészta és az élelem fogalma. Ez utóbbi eredményezi az ilyen képes kifejezéseket: gagner son pain; a tészta fogalma ilyen kifejezésekre vezet: pain a cacheter , pain a chanter (ostya); a tömeg fogalmára pedig pain de sucre(süveg-czukor) kifejezés vezethető vissza. Megtörténik, hogy a gondolkodás az eredeti tárgy nevét átviszi, egy második tárgyra, melyen egy megegyező ismertető jelet fedez fel, később átszármazik e nevezet egy harmadik tárgyra is, melynek a másodikkal van némi közössége, a nélkül, hogy az elsővel rokonságban volna; így terjed a név tovább, s az egyes elváltozásoknál csupán a közetlen megelőző tárgyakra marad fönn néminemű vonatkozás. Jellemző példák erre: mouchoir, román, bureau. Bureau eredetileg durva gyapjú, később az Íróasztal térítőjét jelölte, aztán magát az Íróasztalt, a termet, melyben az íróasztal állott, a személyeket, melyek körülötte a teremben voltak. Viszont a fogalom néha szűkebb körre is szorul. . . A szerzők a timbre szón fejtegetik, hogy egyidejűleg mily különböző módon jár el az emberi szellem. Bár e szótár első sorban a 17. század nyelvét tárgyalja, nem. ritkán visszanyúlik az előbbi század nyelvébe is, ha a mai nyelvhasználatot kell magyaráznia. Es ez szükséges is; hiszen némely szóknak eredeti jelentése a közhasználatból egészen kikopott, mert származókai egész családdá gyarapodtak; de egy-egy árnyéklat a többitől külön életet él s föntartja az eredeti jelentés nyomait. . . A nyelv fejlődéséről szóló tanulmány, melylyel később a mu ki fog egészülni, az általános szabályokat fogja előadni, melyeknek a különös esetek alá vannak rendelve. Ott föl lesznek sorolva a franczia, szókincs forrásai, a hangtani törvények, melyek a kiejtést lassanként átalakították, meglesznek magyarázva a ragozásban fölmerülő újabb nyelvtani alakok, az analytikus eljárásmódból folyó mondattani újítások stb. A szótár és e tanulmány kölcsönösen kiegészítik egymást és mindigegymásra hivatkoznak.