Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)

Értekezések - Munkácsi Bernát: A vogul nyelvjárások - VI. A tavdai nyelvjárás - 306

330 MUNKÁCSI BERNÁT. 2. Föltétes mód. 3. Fölszólít ó m ód. Sing. 1. álníláném Plur. álnílánü Sing. — Plur. — 2. álnílánén álnűánne 2. alílánén*) % álílánné 3. álníláni álnilán — — 8.1, Igenevek. 1. Infinitivus. — Végzetei: -gn, -un és-én a tőnek mély-, vagy magashangúsága szerint, pl. khqntgn találni, qlőn élni, jqwqlgn egybegyűjteni | minén menni, kénsén keresni, táitén etetni, nélején nyelni, ükén mennydörögni, tul'átén fizetni (v. ö. tatár tülat- id.) E szabályosságnak zavarai mutatkoznak e példákban: álon ölni (kond. vog. ál-), qrkhén fésülni. — Példák az infinitivus használatára: mánu álon ti má-uit áy-khqn ikém nincs ezen a vidéken senki a ki bennünket megöljön | nün ju a tin ámánmi neked nem lehet megenned engem [| íií álon sqy khörmunat ácál sgwé itt élve (tkp. élni) mindhármunkra halál következik | numqs pcll lay-sei minén : ácál, qlmqy-pal Iqysei minén: tini-khqr a khqntgn a jobboldali úton menni: halál, a baloldali úton menni: enni valót nem találni (t. i. következményében).— Az infinitivus ragozására példa: tqrémén khqntgngnq ám nánán őZ álináném isten büntessen beneteket (tkp. istentől való talál tatásra), én nem öllek meg benneteket (iiycmat BacL öorí. HaKaaieTi,, Han^eTi.; a Bact ne yóbio). 2. Participiumpraesentis. — Rendes képzője: -ne, né, magashangú szókon vidékenként -ni,- pl. khansantné nél írótok, vqyne jiiv csép (MOJIOTHJIO), luykutne suj khqlkhqtql kopogó jzaj hallik, ni vuni pásé joyts nővevő ideje érkezett, khqtél kalantne ur napkelő táj, khqtél gntantne ur napnyugvó táj, sujálálni micáy szerető (sz. leány, jno6oBHHii,a), sujálálni pgum kedves (szeretett) fiam (MHJIOH CHHI,). Önálló (nem jelzői) alkalmazására példák : satní igézet, ráolvasás (HaroBopT>): sat- igézni | iliyni meny dörgés (rpOMi.): ilkánt mennydörögi mésne ruha, öltözék: més- öltözni. Gerundialis használata mutatkozik e példában: qglénél nqgstém mát qglén j oytne az (egyik) végénél kezdve a másik végóig (eljutva; Ch Kpaio 3aqajKb £0 ^pyraro ^omejii.). Hasonló értékű, de gyérebb használatú képző: p (-qp, -ép), példában: khörém sám katin vustildni a három gyertyát kezébe vette. *) Jegyzeteim közt találom a következő tavdai példamondatot: táu nárá ana! ő vesse le czipőit (nycmaö OHI> CKimert oőyTKH)! Itt úgy látszik a kettős tárgy igei alakjainak maradt meg nyoma. V. ö. kond. vog. tákw roqtá hadd verje a kettőt!