Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)

Értekezések - Munkácsi Bernát: A vogul nyelvjárások - VI. A tavdai nyelvjárás - 306

TAVDAI VOGUL NYELVJÁRÁS. 323 ni owi-puwi Ikém ő neki sem felesége, sem gyermeke nincsen (y него ни жены, ни двтей нъту). A tiltó ige alakja: αϊ, pl. äl lonsén! ne sírj ! Az igenlés szócskája; ё, pl. пои a khansanten (te nem tudod) ?: ё, khansantém igen, tudom (да, я знаю) | I, läwem igen, mondom. — A lehetőség jelzésére alkalmazott szó: íntam, pl. íntam jou, íntam a jou lehet hogy jön, lehet hogy nem (можетъ быть придетъ, можетъ н£тъ). VI. Mennyiséghatározók. — Collectiv számnevek: Ш-kil ketten (pl. man kitkil minäsu mi ketten mentünk; мы двое ушли), khgrmél hárman ν. személyragozva: khgrmúnqt mi hármunk (pl. üt álon sqy khgrmúnqt äcäl sgwé ha itt élünk, mind a hármunkra halál következik, веъмъ троимъ), khgrmánnqt ők hárman (pl. sqy khgrmqnnqt kiyrél söstq mind a hárman terhesek lettek), nil'in négyen, äitna öten, khqtnd hatan, sätna heten, úqldlun nyolczan qntálun kilenczen, Iquná tizen, lu-turum-uy-khurnq tizenegyen, khusnd húszan, vgitnd harminczan, úilún negyvenen, aitlún ötvenen, khqtlíin hatvanan, scitlún hetvenen, úqldllun nyolczvanan, qntdüun kilenczvenen, satnq százan, sqtérén ezren (ebből: sqtérá ezer) | sqy mindnyájan, mindannyian, p]. sqy üt qlsu mindnyájan itt voltunk (всъ· ЗДБСЬ были). A «hányszor» (när-щи-por, AT. пёг-cou-pqr) kérdésre megfelelő határzók: uy-par egyszer, kit pqr kétszer v. uy pqrél egyszer (pl. uy pqrél puwqséu egyszer fúvjuk). — A «hanyadszorra» kérdésre felelnek: mqtkéu másodszorra, khgrmétkéu harmadszorra (въ третш разъ). — A «hányávab-féle számnévi kifejezések: kitkíli-kitkil kettesével (двое и двое) pl. ilkället (járnak), khörmelé-khgrmél hármával (трое и трое), äitnä-äitnä ötivel stb. Különös mennyiséghatárzó névutó: sqtér, melynek példái : ar ätäm-sqter lau lénél mis minden emberre számítva (emberenként) három kópékat (tdk. tíz evetet) adott (кажному по три копейки далъ) | tipim il urtstil khqléy-sqtér gabonáját szétosztotta a népnek (népszerte; свой хлъбъ раздавалъ по народу). V. ö. sqgr sqtérqn ilkalel a télen mindenfelé jártál (корова вездъ ходить). Másnemű mennyiséghatárzó kifejezések példái: úgygrén khqji ? mennyibe kerül (сколько стоить) ? | árún ikém több nincs (больше нЪту), voivi ärun ső«? ereje több lett (сила по больше сталь), khot-khqr ärun puwqsé khgsgn ? ki fúvja tovább (ν. inkább messzire, кто дальше дунеть) ? | pal U ärkin pükhqtlet fél éjszakánál tovább birkóznak (больше полу ночи) [ sqw ilkalsém sokat jártam (много ходилъ) I ué-khqr äjem egy keveset iszom (маленкоь выпью) I ut mars laúsumés a víz egy kevéssé meglangyúlt (маленько теплою сдълалась) | kitäy täl sou nun a joytéstél két ölnyire (körülbelől két öl mértéket) neked nem jut (erőd fölvonszolni, ca-21*