Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)

Értekezések - Munkácsi Bernát: A vogul nyelvjárások - VI. A tavdai nyelvjárás - 306

320 MUNKÁCSI BERNÁT. szúl, jormenis tatárúi, töúsinis magasan, veunis erősen, kértinis igazán. — Különös kapcsolata a módhatárzó ragnak mutatkozik ezekben : jänukis «nagyon», pl. jänukis pulqytémql sisit nagyon föl van dagadva a hátán (értsd : nagy daganat van a hátán, большая опухоль у него на спинь; v. ö. jänu nagy)| am seimkis v. laykis alqntem én rosszul ν. jól élek (я худо или хорошо живу; v. ö. seim, Ιαχ alapszavaikat) Ι ja tüwätkis ülatql a folyó csendesen folydogál (тихонько ОБЖИТЬ ; ν. ö. tüwät csendes, pl. szél, ν. folyás) | japtém korpkis varilem késem hegyessé v. élessé csinálom (ножикъ вострымъ дьлаю; ν. ö. il-keréptilem kiólesítem) | ti sojtq jiw seräykis tonsi ezen erdőben a fa ritkán áll (рьдко стоять дерева; ν. ö. séray gyér, ritka. Képzői értékű e rag ebben: pilkés félénk (боязливый); pl. p. äitäm, lu félénk ember, ló. A módhatárzó -ti rag asuperlativus jelzésére is szolgál, pl. mus ustcil kis asztal, muúuy u. kisebb a., musis mus u. legkisebb a. Más módjait a melléknévi fokozásnak mutatják a következő példák : tiű jänu khum ez nagy ember, tuti qs Ш-pél janii khum v. tül pél jänuk amaz még ennél is nagyobb (тотъ еще болшой), ту jänu khum ν. jänu jänu khum. mindnyájánál nagyobb (всъхъ высшш). 2) -l, pl. lécal ilkeläl lassan jár (тихонько ходить) | maútql jamqnt gyalog (пешкомъ) megy | ja tüwäiel ülatql a folyó csendben folydogál (1. fentebb) | jörél ils szándékosan járt (нарочи сходилъ); ν. ö. éjsz. vog. | juri, tatár jorij khajarél qmqUal hazudik, hamisan beszél; v. ö. khajar hamis | cqtéyél v. cqtyél méstil ingyen adta (даромъ даль); ν. ö. cqtéy qrqy ingyenes pálinka | usqkhél minänt lassan megy (тихонько идеть); ν. ö. tatár ozak «sokáig tartó, huzamos».— Főnévi tövekből való hasonló kifejezések: khul pqyél sänghäsiu oldalt rúgja (szétrúgja) a házat, pqyél khujimelem gáncscsal oldalt vetlek (съ подвалу уронью я тебя) | tóit иу pultéi sqy-tqlqs a hó az utolsó szemig, mind elolvadt (снътъ до одной СНЕЖИНКИ растаялъ; ν. ö. alább: pul'c'u) | ti ηϊ tolméyél tatus ezt a nőt lopva vitték el (крадчи увезли) | när laskhqnél ilkalel meztelenül (meztelen testtel) jár (голымъ тьломъ, нагышомъ ходить) ; ν. ö. när-läskhqnin äitäm meztelen ember | sup-khqrél ql hószámos (на рубапшъ). Ugyanezen -l rag szerepel valószínűleg az uywäl, uy-vail, AT. uk-äil, uy-aitél «teljesen; épen, tökéletesen, egyáltalán» határzóban is, melynek példái: ti sojte sus uywäl ikém ezen erdőben egyáltalán nincs jávor (вовсе нвту звъря) | uywäl uine minäs teljesen elmenült (вовсе утонулъ) | uy-vail a khansant mänsifiis éppenséggel nem tud (вовсе не знаетъ) vogulúl | uyaitél kun-pqsust végképpen (teljesen) elkergette őket (вовсе прогналъ ихъ). 3) -na, -né, -n, pl. tqsnq patsém megfosztottak mindentől (голою сталь), tqsnq khul'qstél am an mi kopaszon hagyott engem