Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)

Értekezések - Szilasi Móricz: Kombinált műveltető és mozzanatos igeképzés - II. Kombinált -gat képző 287

288 SZILASI MÓRICZ. akadályozta, hogy a -tat helyét, mely többtagú s átnemható igéken méltán megilleti, el ne foglalhassa. Vö. még lógat: lóggat; hunyogat: hunyorgat. Másrészt azon se szabad megütközni, ha némelyik meghódolt a másik analógiának, s a -tat képzőt is felvette, mint pl. csattogtat, csepegtet, lappogtat, lappangtat stb.; sőt van olyan is, mely pusztán ezzel a képzővel járja, pl. lotyogtat, lobogtat, ragyogtat stb. Ezekről már fönt (200. J.) szóltunk, s az imént elsorolt -gat végű adatok a mondottak megerősítésére szolgálnak. Mert, mint látjuk, azok közt, a mellett, hogy többtagúak, alig van olyan, melyet még -g képzős gyakorítónak érezne a nyelv, vagy azért, mert tőszavuk elavult, vagy mivel másnemű képzés nem dívik belőlük. Emezeknél, a melyek -fg)at végűek, még érezhető a ~g képző az ilyen sorokban : bűzöl: bűzölög; harsan: harsog; pattan: pattog ;pillant: pillang; serken: serheg; tapod: tapog, azaz a képzőktől elválva a közösen megmaradó rész vétetik tőszónak, noha magában nem is létezik (megvan: tát a tátog mellett). De nem lehet a nyelvérzékkel ilyen tőszót elvonni ezekből: csecseg, haczag, lappag (noha hozzávaló: lapít stb.), leveg, ragyog, szivárog, tévelyeg, Ezek tehát mind -tat végűekké válnak; viszont a melyeknél még lehetséges a tőszó elvonása, azok -g végzete még érezhető gyakorító képzőnek. Tehát, ha nem is pusztán -at véget kapnak, legalább váltakozva a -tat-Yal használtatnak, pl. csattan: csattog; cseppen: cseppeg; kocczan: hoczog; hordul: horog; pattan: pattog; pottyan: potyog; rottyan: rotyog; roppan: ropog; retten: retteg stb., követve a zörög: zörget példáját. Kivételek bugyogtat, a melyet -at képzővel is várnánk, vö. buggyan: bugyog; ilyen volna logyogtat is, de a régi nyelvben nincs meg lottyan. Ellenben loccsan, locsol, locsog mellett csakis: locsogat. Továbbá hecseget helyett, vagy legalább mellette hiányzik kecsegtet; de ismét csak a mondottak erősségére szolgálhat, hogy ma már amazt, a régibbet, az újabb élő képző teljesen kiszorította. 2. Hasonlóképen a műveltető képző egyik alkotó része a most következő igék -gat végzetének. Ezeknek nem létezik a megfelelő (-g végű) átnemható párjuk, de előfordulnak másféle s kétségtelen műveltető képzővel, teljesen egyező jelentéssel, kivéve, hogy -gat végzettel nemcsak áthatok, hanem még gyakoritok is. Ilyenek : aprít > aprogat Nyr. XVI. 189. | bojt (Nyr. XV. 472.) > bojdít (Kriza) > bojgat: háborgat (Tsz.) > bolygít (MTSz.) | biztat > bízgat bizzeget Bal. Cslsk. 34. MA. SB. 132. bizget (Kriza) biztogat (Nyr. XV. 214.) | borzaszt, borzít (MTSz.) >borzogat \ említ > emleget \ enyhít Winkl C. BodC. Ném. öl. > enyheget | ereszt > ereget (Nyr. XI. 90.) fenyít > fenyeget: minor, increpo [ feszít > feszeget: diffindo, extraho, perquiro. Feszeng, feszenget, só't feszeget is újabb keltű, míg a régibb