Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)

Értekezések - Szilasi Móricz: Kombinált műveltető és mozzanatos igeképzés - I. Műveltető -t, -at, -tat képzők 168

Kombinált műveltető s mozzanatos igeképzők. I. FEJEZET. Müveitető t, at, tat képzők. 1. §. Bevezetés. Minthogy ezen értekezésben a kombinált képzésmód kerül szóba, szükséges, hogy eleve is röviden meghatározzam, mit értek ezen elnevezés alatt. A magyar nyelvben tudvalevőleg vannak egyszerű s összetettnévszó- s igeképzők. Összetettek pl. a szóban forgó müveitető -tat, vagy a gyakorító -gat, a mozzanatos -ant képzők. Az első eredetileg úgy alakúit, hogy a -t képzős igékhez még egyszer hozzájárult egy másik -(a)t képző, pl. oszt: osztat; a másik, hogy a gyakorító ige bővült ugyanezen képzővel pl. mozg-at; végre a harmadik nyilván a mozzanatos igének a müveitető képzővel való bővülése, pl. retten: rettent. Azonban ugyanezen képzők némelyike hozzájárul olyan igékhez is,. a melyeknek egyszerű képzős alakjaik nincsenek meg pl. vág-tat, nyom-tat; hallgat, takar-gat. Ilyen esetekben ezen összetett képzők mint egyszerűek szerepelnek, vagyis önálló s egységes képzőkké válnak. . Ezt nevezzük kombinált képzésmódnak s a következőkben azt tűztem ki feladatomul, hogy ezen képzésmód néhány fajtáját nyelvtörténetileg megvilágosítsam s lehető lélektani okait telhetőleg kiderítsem. Hasonló nyelvi tüneményekre már Simonyi is utalt MNyelv II. 106 kv. 1, kimutatván például, hogy az ilyen szavakhoz, mint héjazat, oszlopzat, homlokzat, a képző, mely összetett vala (vö. ruha : ruház: ruházat), mint egyszerű s egységesen járult. Egyszerű műveltető igeképzőink tudvalevőleg a rokon nyel-