Nyelvtudományi Közlemények 23. kötet (1893)

Értekezések - Halász Ignácz: Az ugor-szamojéd nyelvrokonság kérdése - 436

AZ UGOR-SZAMOJÉD NYELVROKONSÁG KÉRDÉSE. 443 TavS. fomaga sccharf; fomagimi- scharf werden ; fomagimtischárfen. JenS./o'e scharf; fo'eddi-, foedde-, Juta-, futa- schárfen. KamS. phami, ph'Ö'mi scharf. A szamojéd nyelvek a magyar és zűrjén szóközépi n helyett eredetibb m-et tartottak fönn. Az uráli alapszó pam- volt, melynek m-je még az ugor alapnyelvben elváltozhatott w-né, különben a magy.-ban és zürjénben alig maradt volna meg. 121. Ugor (magy. fing; vog. ponn- fingani stb.) MUSz. 522. Szám. JurS.puerke- furzen B.; ponungve, ponumesem R. id. (?) E szó csak Budenznél fordul elő puerke- alakban, a Regulytól vg. (v. ö.) észrevétellel idézett alakoknak jelentését pedig nem mondja meg; de kétségtelen, hogy ezek a szók is rokonjelentésüek. Alak szerint Reguly szavainak pon- töve egészen megegyezik a fölsorolt ugor szókkal és a JurS. puerke- is puen-rke helyett való lehet. 122. Ugor (magy./«; vog.-osztj. pum, püm ; v. ö. MUSz. 545.) Szám. TavS. fuu kraut, aus welchem zunder bernitet wird ; zunder. JenS. fe'e zunder | KamS. phe'mü id. | JurS. peamea id. A magyar fű (füve) bizonyára egybetartozik a vog.-osztj. pum, jmm-mal, bár vocalisatiójuk különbözik is. Csakhogy tekintetbe kell vennünk, hogy több olyan vog.-osztj. mély ajakhangu szó van, melynek a magyarban magashangú szó felel meg (v. ö. osztj. kut, vog, kvott = magy. köz; osztj. purin=ma,gy. féreg; vog. pos = magy. fes-t stb.) A//2-nek a finn palve-vel való egyeztetése különben is erőszakos, mert ez esetben föl kell tenni, hogy a magy. fű (füve) régibb füle-böl alakult. Annyi bizonyos, hogy a szamojéd szó, melynek alapalakja a JurS., KamS. és TavS. alakokból még tisztán fölismerhető és bizonyosan párna volt, teljesen megegyezik a vog.-osztj. szóval. 123. Ugor : oszt. por, par fúró. Zürj. pir-nol fúró (tkp. lyuk-nyil); pir lyuk, orrlyuk. finn púra fúró, nagy ár f déli lapp puoremte- fúrni. Szám. JurS. pare\ pare'e C. bohrer; pareno'o-, parenoHa- C, paruata- R. fúrni. OS. pur bohrer. Uráli alapszó pára- volt ajakhangú vocalissal. Alig lehet itt szó indogermán vagy török-tatár átvételről s az utóbbi nyelvcsoporttal való megegyezés inkább ősrokönságra utal (v. ö. MUSz. fúlánk. ez. 542. 1.). 124. Ugor (magy. por; finn poro stb.) MUSz. 443.1. Szám. KamS. phiira sand.